A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FEHÉR József: A bodrogolaszi kincslelet

37. kép. Boroszló, Balthasar 1551; 38. kép. Danzig, Zsigmond 1551; 39. kép. Salzburg, Michael 1555 Az aranypénzek összetétele és származási helyük azonban valószínűtlenné teszik a zsoldoskatona-feltevést. Ezek alapján ugyanis sokkal inkább egy jómódú, gazdag ke­reskedőt kell keresnünk az események mögött, akit talán az ekkor nagy értékű hegyaljai borral való kereskedés hozott erre a vidékre. A pénzek származási helye: a magyar előd-ki­rályok, az osztrák és lengyel tartományok pénzei azt mutatják, hogy egykori tulajdonosa sokfelé érdekelt volt Magyarországon kívül is, s elsősorban az északi, északnyugati fő kereskedelmi központokban (Boroszló, Danzig, Salzburg, Münsterberg). A 72 darabból közel a fele - 34 db - I. Ferdinánd-arany, ebből 23 a magyar, a többi 11a Habsburg­tartományokból való. A közei-kortárs Szapolyai még jelentős számmal (8 db) szerepel, valamint a régebbi magyar uralkodók is, együtt 15 darabbal. Mindösszesen 26 darab, te­hát több, mint a 72 egyharmada takarhat Magyarországon kívüli érdekeltséget is. Hazai, vagy külföldi kereskedő, esetleg helyi szőlőbirtokos nemes, vagy idegen - svájci, olasz - kőfaragómester, aki a pataki, szerencsi, vagy a tokaji várépítkezéseknél irányította a munkát? Az kétségtelen, hogy ezekről a területekről elmenekült a lakosság­nak az a rétege - a nemesség, a gazdagabb kereskedők, kézművesek -, amelynek volt anyagi veszítenivalója a zűrzavaros háborús állapotok miatt. A helyi szőlőbirtokos ne­mest és az idegen kézműves-, iparosmestert kizárhatjuk, több okból is: egyrészt mert a leletanyag 118 évet fog át, több évtizedes tezaurálás eredménye lehet. Erre egy helyi birtokosnak, külföldi iparosnak nem volt módja a korabeli ismert gazdasági okok miatt, másrészt több generációs megtakarítás is lehetetlen volt. Másrészt a helyben lakozót ki­zárhatjuk az elrejtés helyszíne miatt is. Szinte minden körülmény az ezen a vidéken nem honos, idegen kereskedő alakját valószínűsíti. A földbe rejtés körülményei ezért is különleges érdeklődésre tarthatnak számot. Az illető sietett, nem áshatta túl mélyre a kincset (40 cm, bár ezt a Bodrog rendszeres kiöntései jelentősen módosíthatták az azóta eltelt évszázadok során). A ké­sőbbi megtalálhatóság szempontjából igen rossz helyet választott (árterület). Egy, a he­132

Next

/
Oldalképek
Tartalom