A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
HOFFMANN Tamás: Házak, tornyok, udvarok (Parasztházak a Mediterráneumban)
25. kép. A 13. században elhagyott (még földszintes!) parasztház rekonstrukciós rajza. Montarrenti, (Siena mellett, Toszkána, Itália). Francovich és Hodges nyomán a telepes parasztok. Őket azonban nem költöztették emeletes házakba. De ugyanakkor épültek földesúri majorok is, ahol toronyházakat is építettek. A 16-17. században újabb telepítési hullám öntötte el a tájat, a földesurak ekkor már villákban laktak, az újonnan érkezett parasztok pedig többszintes tanyákat építettek maguknak. Toszkánában a városokból kitelepített lumpen elemek már a 13. században emeletes tanyaépületekben találtak újra otthonra. Akkoriban a földesurak még valamennyien ragaszkodtak a lakótornyokhoz, a vidék és a város (a vidéket elhagyó, városba költözött uraknak köszönhetően) fenntartotta és megújította a többszintes lakóházak építési hagyományait. A népesség növekedése is odahatott, hogy a parasztok emeletes házakra cseréljék egykori kunyhóikat. Ez történt Hispániában, ahol a római időkben meghonosított öntözéses gazdálkodást a mórok megújították és jelentősen kiterjesztették. Noha DélkeletSpanyolországban 1600 táján a huerta tartománya már sűrűn lakott övezetnek számított, a mutatók később is egyre jobban növekedtek. Valenciában 1857-ben 283 fő/km 2 a huertákon élő parasztok laksűrűsége, 1950-ben pedig 1005 fő. Itt építették a baracca nevű egyemeletes lakóházakat. Ezekről az épületekről a 13. századi oklevelekben történik először említés. Minden jel szerint a rendszert a mórok vezették be, s kis parasztgazdaságokat telepítettek ide, miközben gondoskodtak a földek öntözéséről. Katalán és aragóniai parasztokat is telepítettek ide, mintegy 150000 családot. Az emeletek építésének divatja a középkor végén alakította át a táj képét. Végeredményben a mediterrán tartományokban a parasztházak zöme attól az időtől kezdve épült át és lett - városi hatásokat tükröző - emeletes építmény, amikor a mediterrán gazdaság már hanyatlásnak indult. Az építészetnek azonban ekkor már 103