A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna: Kelta leletek Kistokaj-Kültelkek területéről

bár ennek nyele üreges. Békéscsaba-Fényesen szintén volt ilyen,

80 s Tigveniben a 17. tumulusban volt hasonló.

81 Rijvid nyelű, kézzel készült edényke Kosdon

82 és Érkávás

83 lelőhelyen volt. Agyagkanálként S. Teodor publikált hasonlót.

84 Szintén kézzel formált a 30. kép 18. kiöntős edényke. Kézzel készítették a 26. sír 6. füles kancsót. Korongolt a 27. sír 5., hasonló ismert Apahidáról,

85 Kisselykről,

86 és ilyen a kosdi oroszlánsörényes kancsó alakja,

87 de megtalálható a forma kézzel készült változata Németi típustáblázatán is,

88 és Zimnicea temetőjében,

89 s hasonlót közölt Székely Zoltán is.

90 Füles bögre. Négy darab került elő Kistokajban, ebből kettő kézzel formált, a 24. sír 2. és a 26. sír 5., és kettő korongolt a 24. sír. 7b. és a 27. sír 8. Kisméretű, fületlen edényeket nevezzük csupornak, mindössze három darab került elő, egyik korongolatlan, egy szokatlan félgömb forma a 24. sír 1. melléklet. A 7. sír 1. korongolt egy Bu5any-i edényke hasonlít rá.

91 A 15. sír 1. viszonylag mély, kifelé ívelő peremű, korongolt edény. Különösen figyelemre méltó a 21. sír 4. melléklete, a díszített korongolt kantharos. Részben hasonló, s ugyancsak díszített vállú a balatonfőkajári 5. sír 7. melléklete,

92 melyet női sírban talált az ásató. Hasonló a balatonfőkajárihoz még díszítésben is a pilismaróti.

93 Párhuzam még Miskolc-Újdiósgyőr Baráthegyen talált kétfülű edény, melynek rajza ismert a HOM adattárából.

94 Gyakorlatilag a kantharos forma a keleti kelta területen elterjedt.

95 Viszonylag széles és mély változat helyi tradíciókra vezethető vissza.

96 Erre gondolt Párducz a lencse alakú edényeknél is, Tápiószeléről pedig egy kantharos fülű, korongolt edényt közölt.

97 Sajnos tervezett munkájának megvalósítása, mely a kerámia nyomon követését tűzte célul, már nem készülhetett el. 43 darab korongolt edény, illetve cserép és 19 darab korongolatlan került elő eddig a temetőben. Különösen figyelemre méltó a 20. sír 4. korongolatlan edény, melynek nyakán és kívül az alján gyantanyomok vannak, ilyen még a 22. sír 2a-b. korongolatlan edény, melynek cserepein található gyantanyom, s a 23. sír 1. korongolt fazék cserepein szintén találhatunk.

98 80 Párducz, M. 1942. XI. tábla 3. 81 Popescu, E.-Vulpe, A. 1982. 20. kép 26. 82 Hunyady, I. 1942. 7-8. 83 Németi, J. 1982. 19. kép 2. 84 Teodor, S. 1975. 31. kép 8. Behúzott peremű, nyeles edényt találtak nyugaton is, például Dietzenbachban, bár ez késői. Bizonyára nem előzmény nélküli. Polenz, H. 1971. 12. oldal és 7., 46. kép. 85 Crisan, I. H 1971. I. tábla 1. 86 Crisan, I. H. 1973. V. tábla 1. 87 Szabó, M. 1972. XXXVII. tábla 4. 88 Németi, J. 1982. 3. kép D/2. 89 Alexandrescu, D. A. 1980. 19-127. 90 Székely, Z. 1982. 69. 1. 91 Bújna, J.-Romsauer, P. 1983. IX. tábla 9. 92 Horváth, L. 1972. 28. kép 2. A 9. képen a sír perspektivikus rajza látható. 93 Horváth, I. 1979. 23. tábla 1. 94 Hellebrandt, M. 1992. a. 95 Hellebrandt, M. 1989. b., c. 96 Knez, T.-Szabó, M. 1980-81. 84. Bővebben foglalkozott a témával V. Kruta és M. Szabó, 1982. közösen írt cikkükben. 97 Párducz, M. 1966. XXIX. tábla 5. 98 Erről bővebben Hellebrandt, M. 1992.b. 31., valamint Váci Könyvek 1994. 28-29. 79