A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - ESZENYI Miklós: Ferenczi B. és utóda (Egy könyvkereskedés története)

vatalosan méltóságos úr volt, mert kormányfőtanácsosi rangot kapott, de a pult mögött éppen olyan udvarias volt a kispénzű diákkal szemben, mintha ezres tételekben vásárolt volna... Ferenczi Károllyal gyakran találkozhattam az ódon hangulatú boltban, ahol a mosolygós, szemüveges Hertz úr állt mindig középen a pult mögött, s ahol be lehetett látni a bolt mélyébe, a végeláthatatlan polcok közé, amelyeknek létráin a mindig fekete ruhát és kemény gallért viselő Ferenczi Károly olyan fürgén szaladgált a pár filléres füzetért is - minden középiskolának külön borítót nyomattak a füzetekre -, hogy pillanatokon belül mosolyogva nyújthassa át a vevőknek."

17 Dan G. Hertz visszaemlékezése: „A könyvosztály a magyar klasszikus irodalmon kívül teljes sorozatokat tartott a modern költőkből (Ady Endrétől Babits Mihályig), Márai Sándor, Zilahy Lajos sikeres új könyvein kívül az olvasó megtalálhatta József Attila versesköteteit és Faludy György Villon-fordításait. Tudományos szakirodalom is volt raktáron. Az orvosok, jogászok megkaphattak minden új európai szakkönyvet. Hány éjszakát töltött apám a boltban, hogy a rendelések időben kimenjenek Pestre és külföldre egyaránt. A könyvnapok különleges eseményt jelentettek. A könyvesbolt ellátta az összes miskolci iskolát a különböző tankönyvekkel, füzetekkel, rajzszerekkel. Óriási választék volt a legmodernebb írószerekben, tollakban, töltő tollakban és művészeti cikkekben, olajfestéktől festővászonig. A zeneműosztályon a kezdő hegedű- és zongorakottáktól kezdve meg lehetett találni a haladó művészi készségű zenészek szükségeit szolgáló virtuóz műveket is. Abban az időben klasszikus gramofonlemezeket egész Magyarországon csak Ferenczi terjesztett. A kapcsolatokat a Rózsavölgyi Kiadóvállalattal szintén az apám építette ki."

18 A tulajdonos Ferenczi Károly és a boltvezető Hertz Miklós között igen szoros kapcsolat volt. Hertz Miklós esküvőjén (1919-ben) Ferenczi Károly volt a tanú. Hertzék első fia a Károly nevet kapta, második fiuknak pedig Ferenczi lett a keresztapja. Egy korabeli - ismeretlen eredetű - újságcikk a következőképp' méltatja Hertz tevékenységét: „Egy csendben, de fáradhatatlanul dolgozó miskolci ember ünnepelte meg most munkásságának huszonöt éves jubileumát. Hertz Miklós, a Ferenczy B. könyvkereskedést cégvezetője töltötte be könyvkereskedői munkásságának huszonötödik esztendejét. Ebből az alkalomból kartársai és ismerősei szeretettel keresték fel jókívánságaikkal. Hertz Miklós szakképzettségét a Ferenczi B. cégnél nyerte, ahová 1900-ban lépett be. Majd Rauschburg Gusztáv budapesti könyvkereskedésében működött, innen ismét a Ferenczi céghez került vissza, amelynek évek óta lelkes cégvezetője. Hertz Miklós kiváló szakképzettségével, ernyedetlen munkájával, szíves és előzékeny modorával és nagy agilitásával a cég fejlesztése körül jelentős érdemeket szerzett, de kartársai és ismerősei körében is szeretetet és osztatlan megbecsülést tudott a maga számára biztosítani." Hertz Miklóst is és a Ferenczi házaspárt is deportálták 1944 késő tavaszán a miskolci gettóba. A gettó lakosságát 1944 május végén-június elején deportálták Auschwitzba, ahonnan nem tértek haza. „Úgy látszik, hogy a háború után, miután a Ferenczi család és édesapám nem tértek vissza, Ferenczi húga, Erdős Aladárné, szül. Ferenczi Zsófia visszakapta a bátyja, Károly üzletét. Zsófi eredetileg Pesten élt, és férje egy nagy biztosítótársaság (Phoenix Társaság) igazgatója volt. Miután a Ferenczi-ház le lett bontva, a jogutód könyvesbolt átköltözött a Kazinczy utca sarkára, a Forgó-híddal szembeni oldalra. A régi alkalmazottak közül csak egy volt már akkor az üzletben, a neve Czirják Albert volt, és ha a memóriám nem csal, ő volt a legrégibb alkalmazott akkor."

19 17 Benedek Miklós: Ferenczi, meg a többiek = Észak-Magyarország, 1986. jan. 18. 18 Prof. Dr. Dan G. Hertz szíves közlése. 19 Prof. Dr. Dan G. Hertz szíves közlése. 542