A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)
KÖZLEMÉNYEK - BOROS László: Adatok a felső-tiszai áruszállítás történetéhez
és só szállításának beszüntetése (trianoni békeszerződés) után a tokaji kikötő súlypontja a Bodrogra tevődött át (a Patkó-kőbánya közelébe) annak ellenére, hogy a folyó kisebb méretei miatt nehezebb rajta a hajók manőverezése, mozgása. A Bodrog 49 km-es szakasza tartozik ma hazánkhoz, vízhozama szerény. A torkolati szelvényben (Tokajnál) kisvízkor 3-5 mVs, középvízkor 115 m 3 /s, árvízkor 900 mVs vizet szállít (Felsőbereckinél az árvízhozam csupán 680 m 3 /s). A meder szélessége közepes vízállásnál 50-100 m, mélysége 1-5 méter között váltakozik. A Tisza felső és középső szakaszán, valamint a Bodrogon és a többi mellékfolyón a nagy folyószabályozási munkálatok befejezéséig, illetve a tiszalöki vízlépcső megépítéséig (1953-1954) komoly akadályokba ütközött a hajózás. Száraz években és évszakokban szinte teljesen le is állt. Emellett Lászlóffy Woldemár szerint november közepétől március végéig (évi átlagban 135 nap) a jegesedés tette és teszi bizonytalanná, vagy lehetetlenné a vízi szállítást. 2 A XVTfl-XIX. században a folyókra telepített hajómalmok (2. kép) is kedvezőtlenül befolyásolták a hajózást. r.rjnn ;i -Aír'/ r ,7~;n ÍS^OKCH BWAPSST. 2. kép. Heyduk Ambrus Tokajt ábrázoló borcímkéje a Bodrogra telepített hajómalommal Áruszállítás a Tiszán A tiszai áruszállítás - a továbbított áru összetétele, mennyisége és módja alapján - négy nagy (és több kisebb) korszakra osztható: 1. A nagytömegű fa- és sószállítás időszaka (főként tutajokon és sóhajókon a XIX. sz. második feléig). 2. A XIX. sz. második felétől 1920-ig: a fa és a só mellett a folyószabályozási és partvédelmi munkálatokhoz nagytömegű kő szállítása + mezőgazdasági termékek (pl. gabonafélék, cukorrépa, kender, gyümölcs) fuvarozása. 3. 1920-1950 között: a tria2 Lászlóffy Woldemár: A Tisza. 330. 514