A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - VARGA Gábor: Adatok a debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának történetéhez (1772-1842)

A várakozás helyesnek bizonyult, mert októberben az egész 1816. évi termést, 24 hordót el lehetett adni 32 Ft-jával a helybeli birtokos Kunsch Gábornak.

44 Az 1817. évi szüret a sok eső miatt nem a reménység szerint alakult, mivel az aszúszőlőt megrontotta. „A Nemes Collégium Szőllőiben lett mint egy harmadfél puttón Aszú, melyet jurátus úr 86 Forintokon eladott. Bor lett öszvességgel 45 hordó, melyet akkoráig el nem lehetett adni. Külső Kupetz nem jött, az itt lakozó Sidóság pedig mostanság pénztelen. A szőlőket bé fedettem" - írta Balogh nov. 17-én.

45 Baloghot a kollégiumi gazdaságban 1818-ban Torkos István váltotta fel. A tisztség átadásakor készült inventáriumból most első ízben kapunk képet a sokat emlegetett pincéről. Három ágból állott. Az egyenes ág 18 öl hosszú, ebből csak 2 öl volt téglával kirakva, a többi földből volt kivájva, „mely több helyen veszedelmesen leszakadozott." Benne 40 hordó bor és másfél hordó lőre volt található. A második ág 5 öl hosszú, ebből 3 öl volt téglával kiboltozva, 2 öl pedig földbevájt, ez is szakadozott. A harmadik ág 3 öl hosszú, „szinte úgy bé szakadozott földlyuk".

46 A leltár a felette levő Rózsás-szőlőt meglehetős állapotúnak, mintegy 20-25 emberkapásnak írta. A Nyúl-májit és a Vámosi útit 10-12 emberkapásnak becsüli egyenként. „Ezekben sok karó hiányzik és sok bennük a cseppjefű, valamint a cserje." 7. Torkos István inspektorsága (1818-1824) A két utóbb említett szőlőkről jegyezte meg beszámolójában Torkos, ha ezt ki nem irtják és rövid időn belül szőlővel nem pótolják a tőkehiányt, akkor kaszálónak és nem szőlőnek lehet nevezni. Kinyittatta, meg is metszette „emberül". A három darabban hagyott 100 emberre homlítani valót. A borház előtti kertecske megcsináltatását is szorgalmazta.

47 Torkos az 1817. évi termést miután kivárt, 30 forintjával tudta eladni. Az 1818 évi aszútermés 20 puttonnyal volt, amit puttonyonként 10 Ft-ért lehetett továbbadni.

48 Az 1818. évi törkölyből - régi szokás szerint ő is csináltatott 7 hordó lőrét. Biztatónak ígérkezett az 1819. év is: „Olly szép termés van rajtok, hogy a tavalyi szüretünknél nem gondolom alább valónak lenni. Jobb borral biztat, ez abból is látszik, hogy a múlt esztendő augusztus 13. napján lehetett még tsak valamennyire meg puhult szemeket találnunk, de mos én magam már 4-én egészen sendült gohér gerezdeket találtam... A Nyúl májt augusztus 3-án tsapta ugyan kitsit a jég. Ha kedvező őszi napok lesznek reá, az 1811. évihez hasonló bor fog lenni."

49 Végül is 38 hordó mustot szűrtek. Az aszúsodás is jól sikerült, mert 1 gönczi hordónyi aszúszemet szedhettek le. Ezt 50 R. forintért azonnal el is adták. 1820-ból megmaradt a Magyar hegyi Rózsás-szőlőnek a vincellér könyve. Ebből kiderül, hogy a nyitás március 20-21-én ment végbe, a napi bér 18 krajcár volt. A metszést április 15—18-ig végezték. (18 napszámban, 24 krajcárjával.) Az első ka44 Uo. II. 21. b. III. 1816. 51. o. 45 Uo. II. 21. b. 1817. XI. 5. 72. o. 46 Uo. II. 21. b III. 1818. IV. 11. 66-67. o. 47 Uo. II. 21. b. 1818. IV. 18. 74. o. 48 Uo. II. 21. b. 1819. I. 24. 71. o. 49 Uo. II. 21. b. 1819. VIII. 6-80. o. 499