A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - VARGA Gábor: Adatok a debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának történetéhez (1772-1842)

A munkadíjak napra értve a következők voltak: nyitás 34 és fél krajcár, metszés 30 és fél krajcár, kapálás és homlítás 30 krajcár, venyigekihordás 18 krajcár, karózás 24 krajcár, kötözés 18 krajcár. 1775-ből fennmaradt az egyes munkák kezdésének ideje is. A nyitást március 23-án, az első kapálást június 3-án, a kötést június 20-án kezdték. A második kapálást július 21-én, a harmadikat pedig augusztus 4-én végezték el. A szüret várható idejéről Körtvélesi István így tájékoztatta Sinayt Debrecenben: „Ha ilyen engedelmes idők járnak, valami kemény hideg nem lészen, SimonJuda nap (október 28-a, V. G.) előtt nem igen fognak szüretelni, avvagy tsak annak a hetek előtte." Valóban - ahogy a Hegyalján is régi szokás - Szikszón is október végén szüreteltek, ha az idő engedte. Az 1775. évi szüreten a Rózsás-szőlőben 38 szedő el is végezte a szedést. (12 krajcár a napszám.) Nekik 2 puttonyos segített, akik dupla bért, vagyis 24 krajcárt kaptak. Két fő végezte a taposást, ezért nehézségét tekintve 34 krajcárt fizettek. Október 26-án szedték a Vámosi úti szőlőt, 10 szedővel, de délben az eső „kiverte" őket. Másnap tudták csak befejezni, s még elkezdték a Nyúl-máji darabot is, amit majd 28-án délbe sikerült elvégezni. A szüret alatt elfogyott 58 font hús. A borok eladásáról is pontos jelentést küldtek a kollégiumnak. 1772 és 1777 között a közönséges borok hordóját 9-10 V forintért lehetett eladni, ettől kezdve áresésről panaszkodtak, annak ellenére, hogy a „collégium Borai kedves ízűek és igen tiszták." (1777. jan. 18.) Ugyanezen a napon készült tudósításban olvashatjuk, hogy foglalkoztak ürmösborkészítéssel is. Ezzel a Sinayt felváltó Varjas János professzornak

22 akartak kedveskedni. Mentegetőzik az inspektor, hogy mivel az idő lágyra fordult, a nagy sár miatt a fuvaros nem vállalta a Debrecenbe szállítását. Reméli, a Dorottya-napi szikszói vásárra feljövő debreceni mesteremberekkel el tudja küldeni. Ez évben pünkösd napján szörnyű jégverés volt, még óra múlva is fehér minden, azt hitték, semmi szőlő nem marad. Ennek ellenére a kár mégsem lett jelentős. Úgy látszik, virágzás után szokás szerint megteszik a termésbecslést is a kollégium felé. Ez történt 1778 június elején: „A szőllők szépek, bőven lészen Bor, és olly szépen épül, hogy már virágzik. Reményijük bőven lesz aszszu szőlő, de még a Hordó is derága fog lenni."

23 A szüret végül is október 19-én kezdődött, 25 szedővel és 5 puttonyossal, másnap be is fejezték. A Vámos úti szőlőben - rosszabb fekvés, így később érik - csak október 29-én szüreteltek, a Nyúl-májiban pedig november l-jén 16 szedővel és 2 puttonossal, ahol másnap délre végeztek. Ezen a szüreten a jelentés szerint diákok szorgoskodtak Debrecenből: „A 9 napokig tartó dolog idején Pénz nélkül szedő, szűrő, sajtoló és tele Hordókat az Pintzébe le vivő Deákoknak mind öszszve vettem 69 Font Tehén húst."

24 22 Varjas János (1721-1786) a retorika professzora, Zürichben, Utrechtben tanult. 23 TtREKLt. II. 28. b. 1778. IX. 7. 97. o. 24 Uo. II. 21. b. 1. 58. o. 492