A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - RÉMIÁS Tibor: „Igaz híved: Herman Ottó”. (Herman Ottó és Kovács Lajos polotikai vonatkozású levelezéseiből)

IGAZ HÍVED: Herman OTTÓ Herman Ottó és Kovács Lajos politikai vonatkozású levelezéséből RÉMIÁS TIBOR 1. A köztudat Herman Ottót általában mint természettudóst és a magyar őskorkutatás megalapozóját tartja nyilván. Pedig a múlt század utolsó évtizedeiben csaknem húsz éven át aktív politikus is. Kossuth Lajos egyik leghívebb tanítványa, a kossuthi eszmék rendíthetetlen szószólója. Politikusi pályafutása alatt elveiből nem adott fel egy jottányit sem. Következetesen harcolt az önálló és független Magyarország mielőbbi megvalósulásáért, így többek között az önálló külképviselet és vámterület kialakításáért, követelte a magyar bankot, de figyelmét nem kerülhették el a haladás gátjainak tekintett hitbizományok megszüntetése sem. Kulcsfontosságúnak tartotta az egyházjogi kérdések tisztázását, mely részéről egyet jelentett a polgári házasság és az állami anyakönyvezés kötelezővé tételével, a szabad vallásgyakorlattal, ide értve a zsidók egyenjogúsítását is, sőt a papi vagyonok állami tulajdonba vételével.

1 A politizálás színteréül a „radicalisan függetlenségi s ugyanily liberális" ahogy ezt magáról többször is leírta - Herman Ottó a kor két ellenzéki pártjából alakult „Függetlenségi és 48-as Párt"-ot választja. Az 1884-es egyesítést megelőzően, de a pártján belüli széthúzások, elvi ellentétek folytán azt követően is az 1874ben alakult „Függetlenségi Párt" szimpatizánsa, programjának elvhű követője és továbbvivője. Az atyamesterrel, Kossuthtal kapcsolata az 1875. február 20-án keltezett „bemutatkozó levelével" vette kezdetét. Az első levélváltástól kezdve Herman és Kossuth kapcsolata nemcsak mindvégig - „a szent öreg" 1894-ben bekövetkezett haláláig - megmaradt, de fokozatosan el is mélyült. Herman 1877-ben látogatta meg első ízben Kossuthot. 1879 októberében Kossuth javaslatára és tanácsa alapján választják meg Hermant képviselőjükké a Szeged Alsóvárosiak.

2 1893 júniusában Miskolc déli kerülete teszi meg Hermant országgyűlési képviselővé. S nem sokkal később, 1893 októberében másodszor - a turini száműzött halála előtt egy évvel -, mint az új pártot alakítani akarók megbízottja feleségével jár Kossuthnál. Politikai útmutatást és pártalakítási tervének megerősítését Kossuthtól remélő Herman Ottó hazatérve ilyen irányú elképzeléseiről azonnal lemond.

3 Tiszavirág-életű pártjának bukása ellenére parlamenti mandátumainak egész ideje alatt „nyakasán" kitart határozott függetlenségi elképzelései mellett, aminek programbeszédeiben, „törvényhozásban való fölszólalásai"-ban következetesen hangot is ad. 1 A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja (a továbbiakban: HOM HTD) 70.40.1. Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon VI. kötet 46. p. 2H. Szabó B., 1964. 12. p. (HOM HTD 76.713.5.) 3 Sáfrán Gy., 1960. 429^30. p. (HOM HTD 70.46.1.13.) 429