A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - VIDA Gabriella: Stílushatárok dél-Borsod a XIX. századi végi fazekasságban

A mezőkövesdi Matyó Múzeum Négyesi Imre által 1893-ban készített kulacsának egy motívuma több, korábban szintén Gyöngyösre lokalizált cserépedény meghatározásához adott kulcsot.

31 Egy sajátosan megrajzolt, oldalnézetű rózsa, általában kék színnel festve (6. kép). Ezek a rózsák hullámos száron ülnek, a szár mellett a levelek közt mangánfekete pontsorral. Öt olyan edényről van tudomásunk, amelyiken ilyen rózsa és ilyen füzér virít. A kövesdi múzeumban lévő, említett, datált és szignált kulacson kívül kettő közülük a formájával, egy tányér pedig az alján lévő kés-kanálvilla motívum révén erősíti azt a feltevést, hogy Dél-Borsodban készült. A tányér aljára festett evőeszközök ugyanis a mezőcsáti fazekasok kedvelt motívumai voltak. Nyilvánvaló, hogy onnan vették át őket.

32 A keresztesi butellák divatja a 19. század utolsó két évtizedében élt. Néhány mandula alakú,

33 kisebb méretű mellett többségük 20-30 cm közötti magasságú és formájuk megegyezik a zöld máz alá karcoltakéval. Ezek között is találunk igényesebb hevesi stílusút,

34 többnyire azonban az igénytelen formát még igénytelenebb díszítéssel látták el. Többön felirat van, innen tudjuk, hogy ifjabb Rem Lajos mit se örökölt apja ügyességéből, szaktudásából, mívességéből. Ecsetes vonalai, pontsoros, néhol szivaccsal nyomkodott díszítése bántóan igénytelen. Készült a műhelyében a századfordulón palack alakú, világos alapra zöld, berázott díszű butella is (7. kép).

i5 A legnehezebb a tálak, tányérok elkülönítése a többi hevesi központ, legfőképpen Szomolya termékeitől, hiszen ehhez formai fogódzóink egyáltalán nincsenek, ornamentális is alig. Meglepő stiláris egységet mutatnak a Bükkalján és a matyó falvakban gyűjtött tálasedények. Kihajtott peremük gyakran nyomkodott, rajta hullámos vonal, ún. futó kutya látható. Alatta egy szélesebb csík fut körbe, hasonlóan vastag vonal választja el a középmotívumot a peremdísztől. A leggyakoribb peremdísz körbefutó koszorú, ami 6, vastag szirmú virágban végződő leveles ágból tevődik össze. Nem ritka a mangán-szuperoxidos, spongyázott perem sem. A középmotívumoknak három alaptípusa van: alul széles, felfelé keskenyedő, tömött virágcsokor; virágos ágon ülő kövérkés madár vagy egyetlen, nagyméretű rózsa, néha forgórózsa (8. kép). A Néprajzi Múzeum munkatársai Rem Lajos sógornőjétől vettek 3 5. kép. Mezőkeresztes, id. Rem Lajos kulacsa 1871-ből (HOM: 53.3.28.) 31 Matyó Múzeum, Mezőkövesd (a továbbiakban MMM): 83.104.1. ltsz. 32 NM: 54.40.145. ltsz. 33 HOM: 53.31.1. ltsz. 34 NM: 20320., 54.40.148., HOM: 53.97.1. ltsz. 35 HOM: 66.14.1., 59.26.2, NM: 141.670. ltsz. 402