A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - SZUHAY Péter: A magyarországi parasztság életmódjának változása 1945-től napjainkig

sodik fele hozza. Az új bútorok először az akkor házasságot kötött fiatalok háztartásában jelennek meg. E bútorok már gyáripari termékek. Legjellemzőbb darabjai a kihúzhatós kétszemélyes kanapé, két szekrény és négy, huzatában a kanapéval azonos mintájú párnázott szék. Ez az együttes - mint hozományi bútor is - egy rövid ideig tartó átmenetet képez a korábbi és a 70-es évektől kezdve egyre inkább eluralkodó és általánossá váló szekrénysoros bútoregyüttes között. Ez új forma, mint együttes kihúzható kétszemélyes kanapét tartalmaz, két fotelt és két széket dohányzó asztalkával és egy egész falat betöltő, 4-5-6 darabból álló szekrénysorral. Ez a legújabb garnitúra szintén a bútorgyárak terméke. A mindenkori választék szűkösségéből következően elég uniformizálttá váltak a 70-es évektől kezdve házasságot kötött emberek lakásai. Ezt követően hamarosan megjelenik falun is a franciaágy divatja. Az új alaprajzú házakban, ahol átlagosan legalább 3 szobával számolhatunk, a lakás használatának új módja is kialakult. Noha a kockaház tulajdonosainak első generációjában még az az uralkodó elv, hogy a háznak csak kis részét lakják, a nagyobbik rész szépen berendezve csak a reprezentációt szolgálja, a későbbi tulajdonosok körében egyre inkább általánossá válik a ház nagy részének, vagy egészének teljes használata. A fiatal házaspár számára hálószobát alakítanak ki, külön szobába - gyermekszobába - helyezik el a gyermekeket, s a feleség hozományi bútorát kanapét, szekrénysort, asztalkát - teszik a legnagyobb helyiségbe, amit egyaránt használnak tiszta és vendégszobaként. Később, mint semleges térben a televíziót is itt helyezik el. Az emeletes házak megjelenésével növekszik a szobák száma, s növekszik az új funkcióval felruházható helyiségek köre is. így alakul ki a korábbiaknál jóval nagyobb méretű, az alsó traktusban kiképzett „nappali", ahol már italos szekrényke is helyet kap. Ebben az új házban az alsó szintre kerülnek a konyha, és mellette megint csak újításként az étkező, a fürdőszoba, immár külön WC, s az említett nappali. A felső szinten a hálószobák találhatók, s ha a gyermekek különneműek, külön-külön szobát kapnak. A konyhában is nagyjából a 70-es évek elejétől jelenik meg a szekrénysor divatja. Ezzel egyidőben az asztalt a sarokba helyezik, s a fal mellé sarokpadot állítanak. A 80-as évektől kezdődően, nagyjából az emeletes házak terjedésével egyidőben, étkezőgarnitúrák kerülnek a falusiak háztartásaiba. Azoknak a családoknak a körében is, ahol külön étkezőt nem tudtak kialakítani, elterjedt az étkezőbútorok megszerzésének vágya. Az új házakban a konyhának rendszerint két bejárata van, egyik az utca felől az előszobán keresztül vezet, míg a másik bejárat az udvar felől nyílik, tehát a kapcsolat a jószágokkal és a kerttel közvetlen marad. A nyolcvanas évek fordulójától kezdve lehet megfigyelni egy új jelenséget. Azok a háztulajdonosok, akik a 60-as években építették immár új alaprajzú házukat, benne 2-3 szobával, idősödve, gyermeküket kiházasítva, a hozzájuk kerülőnek átengedik a nagy házat, s maguknak akár a ház folytatásában, az udvar felé eső részen kis szoba-konyhát húznak. Napjainkra rendkívül ritkává vált a háromgenerációs családok egy háztartásban és egy házban való együttélése. Ahol ilyen fent állt, ott főleg átmeneti jellegű, amíg a fiatalok építkeznek. Gyakori azonban, hogy egy portán, de két külön háztartásban, s két külön házban, két konyhán élnek egyenesági leszármazottak és családjaik. A lakás, elsősorban a vendégszoba, a nappali és a konyha díszítésében az elmúlt évtizedekben kifinomult megoldásokat dolgoztak ki a falusiak. A korábbi korszakkal szemben, amikor a falat szentképek és családi fotók díszítették, most elsősorban a háziak kézimunkája ékíti. Hímzett képek - elsősorban a mezőkövesdi és 353