A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - BORSOS Balázs: A bodrogközi települések földrajzi és területhasznosítási típusai a XIX. század közepén

keit térképi források alapján határoztam meg. 4 Az egyes változók alant következő ismertetésében a sorszám a clusterezésben szereplő értéket is jelenti (1. és 2. táb­lázat). Sajnos a clusteranalízis - jellegéből következően - nem képes annak az ér­zékeltetésére, hogy míg a legtöbb változónál az érték növekedése azt jelenti, hogy a változó valódi értéke növekszik, addig a egyes változóknál (1., 4., 5.) csak azt, hogy a két érték KÜLÖNBÖZIK. Vagyis az első esetben az értékek eltérése mennyiségi, a másodikban minőségi különbséget jelent. Ezt a problémát úgy pró­bálhatjuk meg korrigálni, hogy a clusteranalízis változóinak értéke meghatározása­kor arra törekszünk, hogy az értékkülönbség növekedése minőségileg is egyre na­gyobb különbséget jelentsen, tehát minél jobban különböznek egymástól az adott változóba tartozó jellemzők, clusterezésbeli értékük különbsége is annál nagyobb le­gyen. Az 1. változó (oszlop) rögtön példa erre. 1. Földrajzi kistáj. A Bodrogközben a falvak földrajzi csoportosítását a folyó­vizek és a domborzat alapján lehet elvégezni: 1. Bodrogzug-Szigetköz; 2. Tisza mente; 3. Rozvágyi-dombság; 4. Karcsa mente; 5. Bodrog mente; 6. Tice mente; 7. Helmeci-dombság; 8. Hosszúrét. Itt a Hosszúrét azért jelenik meg 8 érték alatt, mint a többitől egészen eltérő kistáj, mert sem folyóhoz, sem dombsághoz nem kötődik, s csupán egyetlen sajátos falu (Luka) képviseli. 2. Tengerszint feletti magasság. A települések központja esetében ez az érték 98 és 122 m között változik. így a következő kategóriák határozhatók meg: 1. <100 m; 2. 101 m-105 m; 3. 106 m-110 m; 4. 111 m-115 m; 5. 116 m-120 m; 6. 120 m<. 3. Domborzat. A Bodrogközben, ahol meredek, s ezért a mezőgazdagságba be nem vonható lejtőszögű terület alig van (Tarbucka, Helmeci-dombság), a domborzat jellemzésére nem a lejtőszög, hanem a relatív relief tűnik a legalkalmasabbnak, vagyis az a mérőszám, mely az 1 négyzetkilométeren belüli legnagyobb magasságkülönb­ségre vonatkozik (m/km 2 ): 1. 1-5; 2. 6-10; 3. 11-15; 4. 16-20; 5. 21-25; 6. 25-. 4. Településföldrajzi helyzet. A bodrogközi községek helyzetét alapvető művé­ben Gönyey Sándor elemezte. O két fő típust különböztet meg: szigettelepülést, va­lamint folyó- és érmentí települést. Megállapítja, hogy a Bodrog keményebb partja, és emiatt állandóbb mederalakja, valamint a Tice fokozatos „elhalása" miatt e két folyó mentén sokkal több a település, mint a szeszélyesebb, gyakrabban változó medrű, laza partú Tisza mentén. A második csoportban zug- vagy domború parti és homorú parti településeket különböztet meg, amelyek közül az első egyre inkább rá­támaszkodik a folyóra, a második távolodik attól. 5 Mivel a homorú part állandóan pusztul, s így veszélyezteti a községet, a hosszú távú folyamatok fel nem ismerésé­ről, illetve a már kialakult településekhez való ragaszkodásról tanúskodik az a tény, hogy a 24 folyó- és holtágparti település többsége (14) a homorú parton található. Gönyey a községek morfológiai szerkezetét nem vizsgálja külön, csak földrajzi helyzetükkel összefüggésben, holott mind a halmaz-, mind az utcásfalu mindkét cso­portban megtalálható, sőt gyakran egy falu alaprajzán mindkét szerkezet jelei megfi­gyelhetők. Ha egy település több földrajzi típusba is besorolható lenne, a régibb telepü­lésmag alapján kell a besorolást elvégezni, viszont a szerkezeti csoportba való be­osztásából az átmeneti jellegre következtetni lehet. így például a folyópartra és a 4 Leghasznosabbak az igen részletes 1884-es katonai felmérés ide vonatkozó lapjai, Várallyai et. al. 1980., East-Slovakian Lowland-South Soil Map é. n. és az Atlas SSR 1980. térképei voltak. 5 Gönyey (Ébner) S., 1925. 74-85. 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom