A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - BORSOS Balázs: A bodrogközi települések földrajzi és területhasznosítási típusai a XIX. század közepén

A BODROGKÖZI TELEPÜLÉSEK FÖLDRAJZI ÉS TERÜLETHASZNOSÍTÁSI TÍPUSAI A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN BORSOS BALÁZS Az utóbbi évtizedek történeti, néprajzi munkáiban egyre inkább előtérbe kerül az a nézet, hogy egy adott területen élő népcsoport kultúráját nem lehet a terület természeti viszonyaitól függetlenül értelmezni. Különösen érvényes ez a megállapítás a gazdálkodás kutatására. A természeti tényezők Magyarországon legközvetlenebbül az ártereken folytatott gazdálkodást befolyásolták. Jelen munka is az ártéri gazdálkodás kutatási eredményeihez szeretne hozzájárulni azáltal, hogy a korábban e témakörben elsősorban alkalmazott történeti és néprajzi módszerek mellett a természettudományoktól kölcsönzött kartográfiai, földrajzi és számítógépes módszerek alkalmazásával kísérletet tesz az ártéri települések és területhasznosításuk tipizálására. A vizsgált terület az egyszerre földrajzi és történeti-néprajzi egységnek is tekinthető, a Bodrog, a Latorca és a Tisza folyók által határolt Bodrogköz, melyen a Tisza két egykori fattyúága, a Karcsa és a Tice kanyarog keresztül. A kutatás a XIX. század közepére koncentrált, ekkor ugyanis az éppen csak elkezdődött folyószabályozási, ármentesítési munkák még nem alakították át alapvetően a természeti környezetet, ugyanakkor ebből az időszakból már számos, a községek tipizálásához használható forrás áll rendelkezésünkre. Ezek elsősorban a Bodrogköz tagosításakor rajzolt úrbéri, a földadó-megállapításhoz készített kataszteri, valamint a katonai térképek voltak. A térképekről szerzett információkat hasznosan kiegészítette Vályi Andrásnak a XVIJJ-XIX. század fordulóján, valamint Fényes Eleknek az 1830-as években megjelent országleírása.

1 Az ártéri gazdálkodás vizsgálatának egyik alapvető kérdése, hogy a természeti tényezők milyen mértékben és módon befolyásolták a gazdálkodást. Az 53 bodrogközi község tipizálását tehát először a természeti tényezők alapján célszerű elvégezni. A területhasznosítás ezekhez a csoportokhoz rendelve vizsgálható, és az eredmények elemzésével a Bodrogköz településeire jellemző területhasznosítási típusok is megállapíthatók. A községek csoportosítása A természeti környezetet jellemző kategóriák kiválasztása bizonyos fokig önkényesnek tűnhet. Itt elsősorban azokat a tényezőket kell figyelembe venni, amelyek a gazdálkodást leginkább befolyásolhatják, ezért egy területet általánosan leíró jellemzők közül kevésbé a geológiai, botanikai és zoológiai tényezőkre, inkább a 1 Vályi A., 1796-99.; Fényes K, 1839. 307