A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)
TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben
rult. Emellett ő is - mint számos társa - szerepelt a város által 5 holdas parcellákban kiadott „Sajón inneni" földrész bérlői között. 35 Mindezen túl, természetesen csaknem valamennyi nagyobb ipari részvénytársaságban is érdekelt volt a miskolci zsidótőke. Az 1882-ben alapított Miskolci Gőztéglagyár Rt. legnagyobb részvényesei zsidók voltak (a már említett Győri Ödön, Koós Samu, valamint Schrecker S. Lipót a gőzmalom vezérigazgatója, vagy Halmos Géza bankár pl., az Izraelita Hitközség elnöke stb.), miként a konkurenciát jelentő, 191 l-es alapítású Városi Téglagyár Rt. igazgatósági és felügyelőbizottságában is találunk izraelitákat. 36 1912-ben 800 000 korona befektetéssel építették zsidó vállalkozók (akik között budapesti mérnök, ungvári kereskedő, bozori földbirtokos is megtalálható volt) a miskolci műpalagyárat. Ehhez a törvényhatóság is jelentős támogatást nyújtott, hiszen az ingatlant kedvezményes áron biztosította, illetve 15 évre kövezetvám- és pótadómentességet biztosított. 37 Az 1897-es alapítású Miskolci Villamossági Rt (10 millió korona alaptőkével), s az általa kezelt Miskolc-diósgyőri Helyi Érdekű Vasút Rt. pedig a miskolci részvénytőke fővárosi érdekeltségét is mutatja. 38 A könnyűipar terén Neményi Endre selyemszövőgyára, illetve az 1880-as évek végén alapított Hercz Miksa-féle festékgyár említhető példaként, ezek azonban igazából kisipari jellegűek voltak. 39 Mint ahogy ilyenek voltak - s ez megint igen jellemző tendencia - az elsősorban zsidó kereskedelmi cégek által alapított, könnyűipari termékeket gyártó műhelyek is. Nagy jelentőségűvé válik viszont az 1912-ben Guttmann és Zeilendorf által alapított textilgyár. A vállalat beindulását - miként más cégeknél is megfigyelhető - ösztönözte és támogatta a törvényhatóság: ingyen adta a telket, továbbá az első 10 évben évi 1500 korona segélyt, illetve 15 évi kövezetvám- és pótadókedvezményt biztosított számára. 40 Ezen a területen a nagyobb részvénytársaságok egy fázissal később, az 1910-es években alakultak. 1915-ben a Fa- és Kőipar Rt. ami nem volt hosszú életű (felszereléseit a Miskolci Konzervgyár vette át), 1917-ben pedig a Hernádvölgyi Erdőipar Rt., melynek főrészvényesei között szintén előkelő helyet foglalt el a zsidó nagypolgárság. 41 (Neumann Adolf, Neumann D. Sándor stb.) Ezen alapításokkal párhuzamban joggal említhetjük az egész kamarakerület folyamatosan fejlődő fakereskedelmét - éppen a zsidó kereskedők jóvoltából -, mint ahogy kapcsolat lehet az üvegáruk kereskedelmi forgalmának növekedése, s a Magyar Trachitművek Rt. alapítása között (1912-ben hozzák létre), mely szintén a zsidó tőkéhez kapcsolódik. (Neumann Adolf, Neumann D. Sándor, Weiszkopf Adolf stb. 42 ) S végezetül a nyomdák közül említsük meg Ferenczy Károly cégének nevét, amely az egyik legrégibb miskolci vállalat volt már a múlt század végén is, s amely könyvkereskedésként indult. 43 De a sokkal fiatalabb, 1918-as alapítású Klein, Ludvig és Szelényi Miskolci Könyvnyomdai Részvénytársaságban is a zsidótőke dominált. 44 Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a miskolci izraelita iparvállalatok többsége 35 KUegy. 1936. (Uo.), illetve Költségelőirányzat Miskolc város bevételeiről és kiadásairól az 1906. évre. (B.-A.-Z. Megyei Levéltár) 36MPC 1922-23. ... 1203., 1206.1. 37 Jelentés Miskolc T.H.J. város 1912. évi közállapotairól. 7.1. (B.-A.-Z. Megyei Levéltár) 38MPC 1922-23. ... 1201., 1205.1. 39 Tanulmányrészletek... 40 Jelentés Miskolc ... 7.1. (Uo.) 41MPC 1922-23. ... 1199., 120.1. 42 Uo. 1201.1. 43 KUegy. 1935. (Uo.) 44MPC 1922-23. ... 1200.1. 301
