A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)
TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben
alakultak (a Miskolci Hitelintézet 15 millió koronával, a Borsodmegyei Takarékpénztár 12 millióval, az Agrárbank 20 millióval pl.), s valamennyi részvénytársasági formában működött. (A részvénykibocsátás a legtöbb esetben kis névértékben történt, tehát a közép- (esetleg) kispolgárság is résztulajdonossá válhatott. 21 ) A múlt század utolsó évtizedeiben Miskolcon is jellemző gazdasági konjunktúra nem érte készületlenül a zsidóságot. Tekintsük előbb a nagypolgári réteget, mely részben - a kereskedelmi tőkéjét felhalmozva - magában a városban alakult ki viszonylag rövid idő alatt, részben pedig már „készen" érkezett Miskolcra. Elsősorban az élelmiszeripart (s ezen belül a malomipart ) említhetjük, melynek megalapozói Miskolcon is meggazdagodott terménykereskedők voltak. Ők márcsak azért is szerencsés helyzetben vannak, mert az 1870-es, '80-as évektől éppen a terménykereskedelem kerül előtérbe a korábbi bor-, fűszer-, textil- stb. kereskedelemmel szemben. Igaz már 1864-ben megalakult a Borsod-miskolci Gőzmalom Rt., de igazi fejlődése a következő évtizedekre esik. Vezérigazgatói, az igazgatótanács tagjai, főrészvényesei természetesen zsidók voltak, az elnökségben pedig helyet kaptak a város főtisztviselői is. 22 Fokozatosan a részvénytársaság érdekkörébe kerültek a losonci, hatvani, nagysárosi, csányi, iglói, szegi malmok. 1902-ben egy új, 1900 lóerejű négyhengeres gőzgépet szereltek fel, 1911-ben pedig beolvasztották a debreceni István-gőzmalom Rt.-t. Továbbá részesedése volt a cégnek a kassai és békéscsabai gőzmalmokban, sőt Bécsben is - ez a miskolci zsidó tőke monarchiái kiterjedését, kapcsolatát jelzi -, de részt vettek 20 millió korona részvénnyel és 15 millió korona hitel nyújtásával a budapesti „Farina" Hazai Termény- és Arukereskedelmi Rt. megalapításában is. 23 A malom kapacitása lehetővé tette, hogy termékei jelentős hányadát az ausztriai, sziléziai, csehországi piacokon értékesítse, ugyanakkor a malom szükségletének kielégítése érdekében a zsidó terménykereskedők a távolabbi megyéket is felkeresték. Ilyen körülmények között a még 1860-ban Kohn Salamon által alapított első miskolci gőzmalom nem bírta a versenyt, így a Borsodmiskolci Gőzmalom Rt. ezt is érdekeltségébe vonta. A malomipar mellett a mezőgazdasági termékekre épülő egyéb iparágak nem fejlődtek számottevően Miskolcon a múlt század utolsó évtizedeiben. Igen szemléletesen jelzi viszont a zsidóság vállalkozó kedvét és a feltételekhez, lehetőségekhez való remek alkalmazkodását, hogy az említett Kohn Salamon 1870-ben szeszgyárat alapított, 24 s az is jellemző, hogy Pollák Mór ecetgyáros kereskedői pályáját sem adta fel, 25 persze üzeme nem tartozott a nagyvállalatok közé. Az ugyancsak izraelita Nagy Andor kenyérgyára sem volt ilyen jellegű, s az sem véletlen, hogy a már századunk elején alakult likőrgyár tulajdonosa, Győri Ödön zsidó nagykereskedő volt. 26 Az új század első néhány évében a malomiparban is visszaesés volt tapasztalható (összefüggésben a terménykereskedelem átmeneti visszaszorulásával, a kiviteli lehetőségek pangásával), az 1910-es években azonban egy újabb fellendülés kö21MPC 1922-23.. II. rész Vidék-külföld magáncégek. Szerk.: Kormos Gyula Bp. 1923. 1190-1196.1. 22 Miskolci Kalauz. Naptár az 1885. évre. szerk.: Váncza Mihály 56.1.; Mihók-féle magyar Compass. XXIV. évf. 1896/97.; MPC 1922-23. ... 1197.1., valamint Borsod-miskolci és debreceni István gőzmalom Rt.-nek közgyűlése. Miskolc 1923. 23 Uo. 24KIJ. 1881.1. (Uo.) 25 Dobrossy István: Kereskedelmi kapcsolatok és hitelviszonyok Miskolcon a 19. század végén. HTD 77. 263.7. 345.1. 26 Tanulmányrészletek a miskolci zsidóságról. (Kézirat é. n.) HTD 89. 107. 1-7. 299
