A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben

Ami a zsidóság elhelyezkedését illeti az iparban, miként látni fogjuk elsősorban a könnyűipari ágazatokban sikerült - létszámukhoz viszonyítva - jóval erőteljesebb pozíciót kivívniuk a múlt század végére. A tőkés gazdaság fejlődése a kereskedelemben is nagyarányú változásokat hozott, hiszen Miskolc ki tudja már használni a kedvező földrajzi fekvése nyújtotta előnyöket. Egyrészt a környező települések helyi jellegű kereskedelmének (pl. vásárok) hanyatlása a miskolci kereskedők pozícióját erősítette, annál is inkább, mert a székhely iparának mennyiségi és minőségi fejlődése alkalmat adott újabb és újabb árucikkek vidékre juttatására. Másrészt - ugyanezen okokból - megnőtt az igény és lehetőség az országhatárokon túlra irányuló kereskedelemre is. Ebben - elsősorban a zsidó - terménykereskedők jártak az élen, s a viszonylag magas szállítási költségek, s a fokozódó orosz konkurencia ellenére, terményeikkel (elsősorban a gabonafélékkel, illetve zabbal, burgonyával, babbal stb., majd a liszttel) jelentős pozíciókat szereztek a galíciai, sziléziai, csehországi piacokon az 1880-as évekre. A juh-, illetve marhakereskedelem - bár az 1880-as években még szállítottak a miskolci kereskedők Franciaországba és Ausztriába - fokozatosan elvesztette külföldi piacait, a gyapjú osztrák piacokon történő értékesítését pedig az ausztrál verseny nehezítette. Ennek ellenére a miskolci gyapjúkereskedelem továbbfejlődött, s a város piackoncentráló hatását mutatják az 1890-es években rendszeressé és híressé váló gyapjúvásárai. Igaz az értékesítés ekkor már a főváros felé irányult, csakúgy mint a szintén jelentőssé váló fakereskedelem.

17 Az ipar és a kereskedelem szoros kapcsolatát mutatja, hogy a század legvégére a miskolci nehéz- és könnyűipar fellendülése lehetővé tette a különböző vas-, agyag- és üvegáruk, kőedények stb. exportját. Természetesen csak a balkáni országok jöhettek számításba, ami persze így is - miként általában a magyarországi iparés kereskedelemfejlődés - az osztrák burzsoázia aggodalmát fokozta. (Ne feledjük, hogy a '90-es években, de még a gazdasági kiegyezés megújítása előtt vagyunk, ami egyébként is számos kérdést hagyott nyitva.) Nem véletlen - s ez mégiscsak a miskolci ipar és kereskedelem eredményeit jelzi -, hogy a kamara évről évre állást foglalt az Ausztriától független, önálló vámterület mellett, ennek hiányát említve a magyarországi ipar- és kereskedelemfejlődés, illetve városfejlődés viszonylagos lassúsága miatt.

18 Persze nem volt teljesen egységes ez az álláspont, hiszen voltak elsősorban a termelők és terménykereskedők között - akik nyerstermékeink piacainak biztosítása érdekében, az ország agrárjellegét hangoztatva továbbra is a közös vámterület fenntartása mellett érveltek. S, hogy ennek ellenére a kamara pl. 1896ban azt deklarálta, hogy a vámszerződés legfeljebb 1903-ban újítható meg, azt követően viszont hazánk minden irányban szabad kezet nyerjen - ez az iparosság (természetesen a kisiparosságot is beleértve) befolyását jelzi a kamara életében.

19 A miskolci hitelélet fellendülése a kiegyezés után vett nagyobb lendületet - s miként látni fogjuk - több hullámban, de igen rövid idő alatt a város jelentékeny pénzpiaci központjává vált az országnak. (1912-ben 11 hitelintézet és 3 hitelszövetkezet működött Miskolcon.)

20 A legnagyobbak 10 millió korona fölötti alaptőkével 17 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kamarai terület kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól 1881. évben. 1. rész HTD 53.2751.1.1.; illetve általánosabb gazdasági áttekintést ad: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye története és legújabb kori adattára. Tud. szerk.: Orbán Sándor Miskolc 1970. 41-67. 1. 18 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése (továbbiakban KIJ) 1904. (IX. 201. Kereskedelmi és Iparkamara iratai. B.-A.-Z. Megyei Levéltár) 19 KlJegy. 1896. (Uo.) 20 Magyar Pénzügyi Compass (továbbiakban MPC) 1912. évre. Szerk.: Kormos Alfréd Bp. 1913. 298