A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - UDVARI István-VIGA Gyula: A Kárpát-medence peremén (a 18. századi Liptó vármegye történeti néprajzához)

a közel fekvő mezőváros piacát, vásárát látogatják, ahol „mindent könnyen eladhatnak", „mindent jól pénzre fordíthatnak", „minden terményüket előnyösen eladhatnak, s a szükségeseket megvásárolhatják" stb. Bizonyos, hogy ezekben az esetekben nem is volt feltétlenül szükséges más települések piacainak felkeresése. Adataink szerint az alábbi 37 falu népessége két vásárhelyet látogatott: Ancsikovan, Beharfalva, Bertelenfalva, Bessenyőfalva, Bobrovnik, Felső-, Középső- és Alsóbölcsháza, Cinszenkereszt, Csermno, Dubrava, Fiacsice, Gálfalva, Guotfalva, Hlinik, Hrboltova, Ivachnofalva, Jánosháza, Kelemenfalva, Királyszentkereszt, Lazistye, Liszkova, Lucsky, Madácsan, Motkoszentkereszt, Nezitháza, Nagyolaszi, Oszada, Nagypalugya, Patak, Alsó- és Felsőrasztoka, Revuca, Szentkereszt, Szokolcs, Tarnóc, Vlkolinec. Kevesebb, mindössze 19 volt azon falvak száma, amelyek népe 3 vásárhelyet keresett fel: Benyusháza, Kisbobróc, Nagybobróc, Benice, Fejérpatak, Gombás, Hosszúrét, Hutty, Komjatna, Felsőmatyasóc, Novotty, Pálfalva, Parisháza, Proszék, Nagyselmec, Szentmária, Szielnice, Tepla, Vidaföld. Nincs adatunk 4 vásár látogatására, viszont két település bevallása 5 helyet nevez meg vásárhelyeként: 5 vásárt látogatott: Sóssó és Ludrova. (Az utóbbi anyagában külön szerepel a zsellérek bevallása, akik csak egyetlen helyet neveztek meg vásárlásuk célpontjaként.)

63 Figyelembe véve Liptó természeti viszonyait, megkülönböztetett jelentőséget kell tulajdonítanunk a bevallások azon részének, amely a vásárhelyek távolságáról és az oda vezető utak minőségéről tájékoztat. A megnevezett vásárhelyek többségének távolsága 1/4-1 óra járás, vagy 1-2 mérföld. Felbukkannak 5-6 mérföldes távolságok is, ugyanakkor több falu bevallása a lakosság, illetve a település kárai között említi azt, hogy vásárhelyük 2 mf-re, vagy több mint 2 mf-re található (pl. Izsip). Felsőmatyasóc is kárai között veszi számba, hogy 2, illetve 3 óra járásnyira laknak vásárhelyeiktől. Tanulságos ebből a szempontból Ludrova bevallása: a lakosok 1/2, illetve 1 óra távolságra járnak be piacra, de a gabonavásárokat 3 óra, 4 óra, illetve 6 mérföld távolságban is felkeresik. Liptó vármegye népe a 18. század közepén legnagyobb létszámban Liptószentmiklós sokadalmait látogatta. A 18. században a vármegye székhelyeként működő település - jelentős gabonavására ellenére - csupán kereskedelmi alközpont volt.

64 Bár másodrendű útvonal mellett fekszik, földrajzi helyzete rendkívül kedvező: az országot belülről, a határ mentén körülvevő út egyik állomáshelye, ezáltal Árva és a Szepesség felé éppen úgy megállóhely, mint Zsolna irányában. Liptószentmiklóstól Nagyolasziig a Vág jobb partján, Rózsahegyen keresztül pedig a zólyomi határtól az Árva megyei Dubováig vezet a Nagyszombat-Krakkó út, bekapcsolva ezzel a völgyet a nemzetközi forgalomba is.

65 Különösen kedvező adottságú, hogy a Vág völgyében, szinte a vármegye közepén fekszik. Liptószentmiklós vásárait az 1770-es években összesen 78 település népe látogatta. Ezek közül az alábbi 62 falu lakossága első helyen nevezte meg vásáraként, köztük 33 egyetlen vásározó helyeként. (Az utóbbiak neve a szövegben kurzívval kiemelt.) Andice, Ancsikovan, Andrásfalva, Beharfalva, Benedekfalva, Benice, Kisbobróc, Nagybobróc, Bodafalva, Felső-, Középső- és Alsóbölcsháza, Brnice, Csem63 Az ivestigatio nem informál Borovo, Dovaló, Dusán, Huora, Luzsna, Szvinyarki, Tűrik, Tvarosna és Verbó vásárhelyeiről. Boca, Hibbe, Németlipcse és Rózsahegy mezővárosok bevallása csak önmagát nevezi meg a lakosok vásáros helyeként. 64 Fényes Elek adatait idézi: Bácskai-Nagy i. m. 221., 370. 65 Majláth i. m. 3%.; Bácskai-Nagy i. m. 72. 273