A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - UDVARI István-VIGA Gyula: A Kárpát-medence peremén (a 18. századi Liptó vármegye történeti néprajzához)

2. kép. Rózsahegy mezőváros (Keleti Gusztáv rajza. Vasárnapi Újság 1867. 385.) A felföldi szlovákság tevékenységében a statisztikai és népéleti leírások igen korán és pontosan felismerik a kis kiterjedésű és gyenge termőterület, a gyenge eltartó képesség miatt vállalt vándorló életmód és kiegészítő tevékenységek jelentőségét.

20 A magas földrajzi fekvés, a földterület, az erősen tagolt felszín, a nagy lejtők és az ezzel összefüggő talajerózió, a magas hegyek miatt alacsony hőmérséklet alapvetően nem kedveztek a földművelésnek, s összességében a megye gabonafélékből nem lehetett önellátó.

21 A terméshozamokat 1780-ból ismerjük: ekkor 11 861 hektár vetésterületen (ez kb. 1/4-e Árvának, 1/5-e Zemplénnek, 1/6-a Trencsénnek) átlagosan 2,21 he/hektár gabonaféle termett. Ez kb. fele Szepes termésátlagának, 2/3-a Trencsénnek, de pl. csak 1/3-a Pest vármegyének.

22 1790-ben 26 206 ha gabona termett a vármegyében, s a termés 1/3-a zab, 1/3-a árpa, s csupán 1/3 részen osztozott a rozs és a búza. A 18. század végén a gabonaárnak Liptóban országosan is a legmagasabbak közé tartoztak.

23 Az egy főre jutó gabonatermés 1 q alatt maradt,

24 s így érthető, amit Bél Mátyás 1730 táján lejegyez, hogy ti. Liptó megyében - Ár20 Pechány Adolf 1899. 412. 21 Bél Mátyás leírását lásd: 1984. 116-117.; Magda i. m. 213-214.; Majláth i. m. 384-395. 22 Wellmann i. m. 954. 23 Wellmann i. m. II. 13-14. térképlapok. 24 Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984. 266., 271. 261