A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - UDVARI István-VIGA Gyula: A Kárpát-medence peremén (a 18. századi Liptó vármegye történeti néprajzához)

sen megismerjük, feltárva ezáltal a hódoltságból felszabadult területek gazdasági műveltségének állapotát, megállapítva a kulturális folyamatosságot, az esetleges másodlagos primitivitásokat a termelőerők csökkenése következtében, megismerve az újkori migrációk folytán előállott etnikai-táji csoportok kialakulása tényezőit, a kulturális és nyelvszigetek hátterét, az interetnikus problémáknak erre a korszakra visszanyúló hátterét, a Magyarország Európa kicsinyben szólás (Schwartner, Csaplovics) kulturális problematikáját, s az attól az időszaktól jelentkező új elemek, vonások magyarázatát." Vagyis egy sor - részben máig is ható - folyamatról van itt szó, amelyekben a néprajznak fontos érdekeltségei vannak. A török kiűzését követő gazdasági reorganizációval járó életmódváltás és áttelepülések, az ezekhez kapcsolódó - új típusú - interetnikus kapcsolatok: ezek egyaránt érintették a Kárpát-medence centrális és marginális területeinek népességét. Ne feledjük, hogy a 18. században nem csupán a Magyar Alföld és a Dunántúl újratelepülése fejeződik be lényegében, hanem nem utolsó sorban az előzőek által felszívott felföldi népesség áttelepülése következtében - befejeződik pl. a Felföld betelepülése, településhálózatának megszilárdulása is.

4 Sok vonását a török hódoltság alatt is megőrizte ugyan, de mégis újjászerveződik a Kárpát-medence táji munkamegosztása, kirajzolva a táji kapcsolatok mögött az etnikus kapcsolatok és érintkező kulturális zónák új térszerkezetét is. (Ezek mögött korábban ismeretlen társadalmi-műveltségi folyamatok is érlelődnek: aligha véletlen pl. hogy ebben az időszakban kezd megjelenni a magyar, más vonatkozásban szlovák, román, szerb stb. új nemzettudatok csírája.

5

) A 18. századi gazdasági reorganizáció részének tekinthető a Mária Terézia-féle úrbérrendezés is, melynek előkészítő iratanyagát az elmúlt évtizedben sokféle módon igyekezett kiaknázni a kutatás. Az investigatio forrásértékéről, felhasználhatóságáról, annak sokrétű információértékéről csakúgy, mint az úrbérrendezést előkészítő adminisztratív folyamatról korábban már számos tanulmány megemlékezett.

6 A felföldi megyék fassióit Takács Péter és Udvari István részben feldolgozták, jelen munka szerzői pedig Sáros és Zólyom megyék történeti-néprajzi vonatkozásait vizsgálták meg.

7 Feldolgozásunk alapvető célja egy életforma, életmódtípus felvázolása a 18. század derekának állapotában, s ehhez kapcsolódva annak bemutatása, hogy a Felföld északi megyéi milyen módon voltak/lehettek részesei egy tágabb, Kárpát-medencei táji-gazdasági munkamegosztásnak. Sorra kívánjuk venni a gazdasági térszerkezet kapcsán szóba jöhető elemeket és kapcsolatokat - Liptó megyén belül, és azon kívül is. Be kívánjuk mutatni a liptói nép pénzszerzési lehetőségeit, s hogy ezáltal gazdálkodásának szerkezete mennyiben képvisel sajátos formát a feudális tulajdonlás keretei között. Mindezek tanulságait azonban nem elsősorban Liptó vonatkozásában kívánjuk interpretálni, hanem a történeti Magyarország gazdasági-társa4 Sirácky, Ján 1963. 193-258. (Vonatkozó tanulmányai együtt közölve: Sirácky, Ján 1985.) Fügedi Erik 1966. 313-331.; Horváth, Pavol 1971. 58. 5 A rendkívül kiterjedt 18. századi vonatkozású történeti irodalomból csupán egy imponáló összegzést említünk: Kosáry Domokos 1980. 6 Szabó Dezső 1933; Soós Imre 1941; Felhő Ibolya 1970; Takács Péter 1991. 7 Pl. Takács Péter-Udvari István 1989. 359-381.; Takács Péter-Udvari István 1990. 327-378.; Takács Péter-Udvari István 1990. 209-225.; Takács Péter-Udvari István 1992; Udvari István 1991; Udvari István-Viga Gyula 1993. 165-200. Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán című tanulmányunk sajtó alatt: Borsodi Levéltári Évkönyv VIII. kötetében. 258