A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FARAGÓ Tamás: Házassági szezonalitás Magyarországon a 18-20. században

1. tábla A házasságkötések szezonális ingadozása a 18. században Hajdúnánás a) Tiszacsege a) Csornád b) Pásztó c) Algyő c) 1790-1792 1775-1799 1758-1800 1693-1720 1786-1795 százalék Január 48,0 28,3 39,4 43,4 10,6 Február 15,0 19,6 13,8 41,0 11,5 Március 6,0 8,8 2,1 0,9 Április 3,0 4,6 4,4 Május 5,4 4,3 4,8 3,5 Június 2,0 3,3 2,1 2,7 Július 2,0 4,6 5,3 2,4 0,9 Augusztus 0,8 Szeptember 2,5 1,2 1,8 Október 4,6 1,1 2,4 6,2 November 7,0 9,2 31,9 3,6 57,5 December 17,0 8,3 1.2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 N 240 94 237 113 Min. 0 0,8 0 0 0 Max. 48,0 28,3 39,4 38,0 57,5 Std 13,2 7,6 12,9 11,6 15,3 V% 158,2 91,2 154,3 139,7 183,3 a) Református lakosság b) Evangélikus lakosság c) Római katolikus lakosság. Források: Baranyai 1987; Bencsik 1977; Csocsán 1959; Hausel 1990; Kováts 1973. Már a 18-19. századi anyakönyvi adatok eddigi vizsgálata alapján is nyilvánvaló az a tény, hogy a reformáció Magyarországon nem minden esetben járt a házasságkötés szempontjából hagyományosan mellőzött „tilalmi időszakok" megszűnésével - esetünkben például az evangélikus Csornád faluban éppúgy betartják azokat, mint a római katolikus közösségekben. Az is megállapítható, hogy a szinte mindenütt döntően mezőgazdasággal foglalkozó 18-19. századi helyi társadalmak körében több egymástól eléggé eltérő szezonalitási minta létezett. A két nagy csoporton belül - ti. akik betartották a házasságkötésre hagyományosan tilalmas időszakok szokását és akik nem - számtalan altípust találtunk attól függően, hogy a házasodási csúcsok száma egy, kettő vagy három volt és a házasságkötések mennyire egyenletesen oszlottak meg (milyen mértékben szóródtak) az év folyamán. A képet tovább bonyolította az, hogy Magyarország már a középkorban is többnemzetiségű ország volt, majd a török háborúk befejezését követő újratelepülés során a 18. században újabb bevándorlók, különböző közép-európai és balkáni eredetű etnokulturális csoportok (nem számítva a kisebb csoportokat elsősorban németek, horvátok, szerbek, románok és zsidók) telepedtek meg a törzslakosság által nem lakott területeken. Ezek szokásrendszere, vallási előírásai, gazdálkodási kultúrájuk sok tekintetben különbö243