A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

DÉNES József: A honfoglalás és az államszervezés korának várai

11. századra tehetjük, ásatással meghatározott alaprajza teljesen független a később ugyanoda épült bencés apátság falrendszerétől. Két olyan várispánsági székhelyünk is van, ahol a legkorábbi ismert erődítésmaradványokat a kő-, ül. téglafalak jelentik. Alap­rajzuk olyan mérvű hasonlóságot mutat, hogy - talán nem Istenkísértés feltételeznünk ­azonos rendszerben, egy meghatározott igény kielégítésére épülhettek. Ez a két vár: Bács és Sempte. A várak szerepe A vizsgált honfoglalás és államszervezés kori várak funkcióját nem lehet statikusan értelmezni. Szent István korában, illetve a 11. század közepén viszonylag könnyen meg­határozható, hogy mely erődítmények voltak vármegyék központjai, melyeket tarthatunk körülhatárolt területtel nem rendelkező várispánság központjának, avagy egy megyénél kisebb igazgatási egység (conpagus, districtus) székhelyének. A korábbi - a keresztény monarchia megszervezése előtti - időszak társadalmi-területi-igazgatási viszonyainak rekonstrukciója azonban még nem kellően világos. így a 11. század első felében megha­tározható szerepkörét egy-egy vár - amely vélhetően már a 10. század korábbi évtizede­iben is fennállt - nem kizárt, hogy csak az ún. államszervezés során kapta. Az ismert erősségek nagyobb részét a különböző igazgatási, ispáni központok teszik ki. Egy jóval körülhatároltabb csoportot határvédő várnak határozhatunk meg (ide értve az ország belső területére vezető utak folyóátkelőit biztosító erődítményeket is). 1 Két hely nagyságrenddel emelkedik ki még legjelentősebb méretű sáncvárak közül is, védett területük 100 ha körüli (Bény a Garam és Malomfalva a Maros mellett). Mind­kettő több ezres hadsereg védett táborozását, gyülekezését tette lehetővé. A legizgalmasabbnak mégsem ezek számítanak, hanem azok a várak, amelyeket megjelenésük, erődítésmódjuk, történeti, vagy történeti-földrajzi adataik alapján a 11. század első felében is magánváraknak kell tartanunk. Ezek a várak egytől-egyig nemzet­ségek birtokain, azokon belül is központi jelentőségű helyeken találhatók. A 14 valószí­nűsíthető erődítmény - az államszervezet igazgatási rendszerébe illeszkedő várakhoz hasonló módon - az ország különböző tájain helyezkedik el. Találunk belőlük a honfog­lalóktól leszármazó genus-ok földjén (Aba nemzetség: Gyöngyös-Muzsla; Balog-Sem­jén nemzetség: Oros; Bár-Kalán nemzetség: Alpár, Szekcső; Csák nemzetség: Csákvár, Zámoly, Vérteskeresztúr; Miskolc nemzetség: Várad/Bars; Örsúr nemzetség: Örsúrvára; Sártvány-Vecse nemzetség: Poroszló) éppúgy mint a nyugati lovagoktól leszármazó jöve­vény nemzetségek (Gutkeled nemzetség: Tasvár/Sárvár; Győr nemzetség: Zselicszent­jakab; Hontpázmány nemzetség: Baráti, Beszterec) birtokain. Feltűnő, hogy több helyütt 13 Cs.SósÁ., 1976.113., 118. 14 Henszlmann Imra jelentése. In: Archaeologiai Értesítő VH( 1872) Ti-19.\Jozeflzsóf: Asemptei vár kutatása. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1990.153-162. 15 Ide soroljuk a körülhatárolt területtel nem rendelkező várispánságok központjait; a történeti forrásokban határvédelem­mel, vagy az országba vezető" utak stratégiai pontjainak védelmével kapcsolatban előforduló várakat; ill. a fekvésük alapján Bóna István és Györffy György által annak tartottakat. Bónal., 1986.; BónaL, 1989.; Györffy Gy., 1987. 16 HabovStiak, A., Frühmittelalterliche Wallanlage und romanischa Bauten in Bina. Nitra, 1966.; Gheorghiu, T. O., Arhitec­tura medievala de Aparare din Románia. Bucuresti, 1985.26. 17 Gyöngyös-Muzsla: Györffy Gy. 1987. ÜL 54., 95-96.; Dénes J., 1985. 81-S2.; Oros: Karácsonyi/., 1900-1901. 1. 192.; Erdélyi István: Oros-nyírpazonyi határ. Min. Arch. Inst. 1(1970) 158.; Alpár: Györffy Gy., 1987. 1. 887., 890-891.; Bóna I.-Nová­ki Gy., 1982.; Szekcső: Györffy Gy., 1987. 1. 382-383.; Csákvár: Györffy Gy., 1987. II. 336, 355.; Zámoly: Györffy Gy., 1987. 336, 417.; Vérteskeresztúr: Györffy Gy., 1987. II. 336., 415^116.; A. Kozák É., 1970.; Várad/Bars: Györffy Gy., 1987. 1. 419., 483­484.; örsúrvára: Györffy Gy., 1987. 1.745., 79%.;Nováki Gy.-SándorfiGy., 1992.43-46.; Poroszló: Györffy Gy., 1987. 1.54., 126­127. 18 (Tasvir-Sárfár: Karácsony J., 1900-1901.11. 56.; Zselicszentjakab:KarácsonyiJ., 1900-1901. II. 96.;NagyEmese:El­őzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 1(1973) 335-339.; Baráti: Györffy Gy., 1987. DDL. 164., 179.; NovákiGy.SándorfiGy.-MiklósZs., 1979.12-21.; Beszterec: Karácsonyi J., 1900-1901. H. 231.; Né­meth P..196&. 93-94. 420

Next

/
Oldalképek
Tartalom