A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

TAKÁCS Miklós: A kisalföldi, Árpád-kori cserépbográcsok pontosabb időrendje (Egy kísérlet a leletanyag rendeszerezésére)

kor is jól kelteznek egy-egy edényegyüttest, ha csak igen apró, formai elemzésre teljesen alkalmatlan töredékük kerül elő. E tanulmány szerzője körülbelül tíz éve foglalkozott első ízben a cserépbográcsok­kal. Akkori anyaggyűjtésem legfontosabb feladatának az egész vagy kiegészíthető ala­kú cserépbográcsok lehetőség szerinti teljes összegyűjtését tekintettem, a Kárpát-medence egész területéről. Ezen adathalmazból pedig elsősorban a cserépbogrács formakincsének és időrendjének sajátságaira igyekeztem következtetni. Tíz év távlatából visszatekintve meg kell állapítanom, hogy a két részfeladat közül inkább a tipológiát tud­tam sikerrel megoldani. A cserépbográcsok kisebb táji csoportokra, „műhelykörzetekre" osztását nézetem szerint kellőképpen igazolták az azóta közölt edények, mivel ezek ­egy lelőhely néhány kivételétől eltekintve - mind beilleszthetőek az általam körvona­lazott rendszerbe. Az időrend vonatkozásában ezzel szemben dolgozatom számos kérdést hagyott nyitva. Ennek egyik, talán elsődleges oka az volt, hogy az ép vagy kiegészíthető állapotú bográcsok elég jelentős hányada kísérőlelet nélkül került múzeumba. Az ásatási darabok nagyobb része pedig vagy olyan, régen előkerült leletegyüttes része volt, amely­nek többi darabja azóta elkallódott, illetve már nem azonosítható. Vagy pedig, az újabban napvilágra került példányoknál, a feltárás közöletlensége miatt kellett esetenként lemon­danom arról, hogy az egész leletkörnyezetet vizsgáljam, őszintén be kell vallanom azon­ban azt is, hogy e tíz évvel ezelőtti dolgozatomban kicsit túl óvatos voltam az időrendi kérdések megítélésében. Azaz egyes esetekben a ma már nyilvánvalónak tűnő következ­tetést akkor még nem mertem levonni. A tíz évvel ezelőtt írott munkám által megoldott illetve nyitva hagyott formai és idő­rendi problémák jellegét jól szemlélteti az ott feldolgozott kisalföldi cserépbográcsok példája is. A dolgozatomban elkülönített négy alapforma közül a Kisalföldön csak kettő volt megtalálható. 27 Takács 1986. 5-172. E munka visszhangjáról lásd: Fiedler, Uve (recenzió): Takács, Miklós: Die arpadenzeiüichen Ton­kessel im Karpatenbecken, Varia Archaeologica Hungarica, Bp. 1986. PZ 63 (1988) 252-253.; Mesterházy Károly (recenzió): Ta­kács, Miklós: Die arpadenzeiüichen Tonkessei im Karpatenbecken, Varia Archaeologica Hungarica Bp. 1986., Századok 122 (1988) 239.; Hanuliak, Milán (recenzió): Takács, Miklós: Die arpadenzeiüichen Tonkessei im Karpatenbecken, Varia Archaeolo­gica Hungarica, Bp. 1986. SIA36 (1988)475. 28 Lásd pl. az alábbi közleményekben előforduló cserépbogrács-töredékeket: Anghel, Gheorghe-Ciugudean, Horia Cimiti­riul feudal-timpuriu de la Blandiana. Apulum 24 (1987) Fig. 6.6. [Maroskama (Blindiana, jud. Álba, R.) -La Brod]. Bakay Kornél Feltárul a múlt? A múlt jövője, Bp. 1989. 172. tábla; 188. tábla 14. (Somogyvár-Kupavár). Béres Mária Beszámoló aNagymá­gocs, Szendrei-major-Hűtó"tó területén végzett leletmentésről. MFMÉ 1988/1, 67, 1. tábla 2, II. tábla 2, Dl. tábla 1-2. (Nagymá­gocs-Szendrei-major-Hűtőtó). Caplovic'-Slivka 1985. 51. Abb. 1. (Őrös, Strazne, okr. Trebisov, Szlov.). Istvánovits Eszter-LSrinczy Gábor Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1981-83. In: Régészeti tanulmányok Kelet­Magyarországról. Szerk.: Farkas J.-Németh P., Debrecen 1984. 179. XX. tábla, 2. (Tiszavasvári-Belterület, Bocskai út 46.). MRT 7,45. tábla: 3, 6, 8,46. tábla: 1,4,7, 8. (Bia-25, Bolhahegy); - 35. (Herceg-halom); - 40. (Pátyi domb); Páty - 2. (Hegyi dűlő); 13. (Lugi-dűlő); Zsámbék - 1. (Alsó kenderföldek. MRT 8, 80. tábla 1-8, 18, 24, 25; 81. tábla 10, 14; 82. tábla 22. Pálóczi Horváth András Szállások, halmok, temetők (Kisújszállás településtörténete az őskortól a török kor végéig). In: KisújszáUás város törté­nete, szerk.: Szabó L., Kisújszállás 1986. (Kisújszállás 6 különböző lelőhelye) 124-126, 24. ábra 1-6,10. Polla, Belő Archaolo­gische Grabung in Kosice-Krásna. (Beitrag zur mittelalterlichen Geschichte der Ostslowakei.) SIA 34 (1986) 417, 6. ábra. [Széplak (Krásna nadHomadom, okr. Kosice-vidiek, Szlov.) -Bencés kolostorromja]. Popovic, Marko-Ivanillevic, Vujadin Grad Branicevo u srednjem veku. Starinar, N. S., 39 (1988) 17. ábra 13,14; 22. ábra 1. [Kostolac (opst., Pozarevac, R. Srbija, Jug.) - a középkori barancsi (szerbül: Branicevo) vár területéről]. Székely Zoltán Kora középkori települések a Székelyföldön. (XI.-XV. század). Veszprémi történelmi tár 2 (1990)4,5; I. tábla 4,7,11. ábra 1, 2,4) (Sepsiszentgyörgy (Sfíntu Gheorghe, jud. Covasna, R.) -Bedeháza (Bedeházi malom); Torja (Turia, jud. Covasna, R.) Apor-kúria kertje). Trifunovic, Stanko Anticica i srednjovekov­na arheoloska nalazista opstine Alibunar. RVM 32 (1990) 99,100,102,13. tábla 2-5; 14. tábla 1; 17. tábla 1,5. (Dobrica (Dobrica, opst. Alibunar, Vajdaság tart., Jug.) - 1, 2, 4. lh.; Háncsa (Dandza, opst. Alibunar, Vajdaság tart., Jug. - 14. lh.; Károlyfalva (Ba­natski Karlovac, opst. Alibunar, Vajdaság tart., Jug.) - Kalvarija, Jugobanat, Téglagyár, Nikolince (Nikolinci, opst. Alibunar, Vaj­daság tart. Jug.) 42. lh.). Vályi Katalin Árpád-kori falusi építmények a szeri monostor területéről. ArchÉrt 113(1986) 7. kép 4,5,7; 8. kép 13. (Ópusztaszer-Szer monostora). Wolf Mária Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén. Borsodi Kismo­nográfiák 20. Miskolc, 1989. 31,71; 9. ábra 1,45.b. ábra 1. (Kupa-Horváti; Sajólád-Kemej). 29 Ezek a budai vár területén, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán feltárt 13. századi bográcsok: Bencze Zoltán Újabb beszámoló a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán folyó ásatásokról. HK 34 (1987) 802, IV-VI. tábla; uS. Jelentés a Hadtörté­neti Intézet és Múzeum udvarán 1987 végéig folyt ásatásokról. HK 35 (1988) 178-179,1-JJJ. tábla; uő. Beszámoló a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 1988-ban folytatott feltárási munkáról. HK 102 (1989) 134, X. tábla. 30 Takács 1986. 34-37. 451

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom