A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

KISS Magdolna: Lussonium erődje a 4. század végén 5. század elején

A besimított tálakkal ellentétben a lussoniumi besimítotí korsóformák, melyek nagy­részt a „murgatípushoz" és a körte alakú edényekhez sorolhatók, többnyire barbár hatást mutatnak (4. kép). Ez utóbbi kerámia közép vagy sötétszürke színű, korongolt, jól isza­polt, némelyik darabon a csaknem fekete, fényes besimítás erősen bemélyed (4. kép 3, 7). Ezt a besimítási technikát a kutatók a hunkori kerámia anyagra jellemző díszítési módnak tartják. Végezetül elmondhatjuk, hogy a lussoniumi besimított kerámia igen gazdag minta­kinccsel jelenik meg. Vízszintes-, függőlegesvonalas és hullámvonalas díszítés mellett fenyőmotívum, rácsminta, bonyolultabb spirális és növényi? ornamentika egyaránt meg­található (1., 4., 5. kép). Talán nem állunk messze az igazságtól, ha mindezek alapján kö­zeli, esetleg helyi edényműhelyt feltételezünk az erőd körzetében. Ha elfogadjuk a besimított kerámiák datálására vonatkozó nézeteket, akkor meg kell állapítani, hogy Lussonium erődje az 5. század első felében még feltétlenül lakott volt. A továbbiakban arra keresem a választ, hogy kik élhettek itt ebben az időben, és válto­zott-e az erőd korábbi szerepe. A legtöbb besimított edény egy az északi részén az erődfalhoz támaszkodó Valenti­nianus kori padlófűtéses lakóház, omladékos, törmelékes rétegéből került elő, valamint a ház környékéről, illetve az erődtől távolabb ásott II. fossa betöltésének felső rétegéből. Ezt az árkot az aljáról előkerült Valentinianus érem a ház legfelső l-es szintjével egy­idejűnek datálja. A háztól délre az említett omladékos-törmelékes, helyenként hamus réteg már a humusz alatt megjelent, alján vékony agyagréteget lehetett megfigyelni. A besimított kerámia lelőhelykoncentrációja azt mutatja, hogy az 5. század elején az erődnek már csak ezt a részét használták, úgy tűnik azonban, hogy a 4. század közepén is itt összpontosulhattak az átépítő munkálatok, hiszen az erőd belsejében húzott kutató­árkok csekély beépítettségről tanúskodnak. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az erőd keleti fele a partomlás miatt megsemmisült (10. kép). A katonai táboroknak a 4. századi átépítésekor történő kicsinyítése, illetve egy részé­nek, többnyire az északnyugati sarkának a használata, mint Lussonium esetében is, is­mert tény, megfigyelhető a limes mentén sok helyen. Összefügg a 4. század eleji hadseregreformmal, majd az ebből következő limes-katonaság létszámának és jelentősé­gének csökkenésével (9. kép 1). A Valentinianus idején megújított házat a kerámia és a fém leletanyaga alapján min­den valószínűség szerint még az 5. század elején is használták. Déli és keleti falának vo­nalában, és ettől távolabb, kb. 2 méteres szabályos elrendezésben cölöplyukak kerültek elő, átmérőjük 50-30 cm körül mozgott (6-7. kép). Hasonló jelenséget más limes - lé­9 Ottományi K„ 1982. 31-51. p. VI., W., VIII. Tábla, Soproni S., 1985. 27-52.; Kiss M., 1992.; és e munkáknál említett irodalom. 10 PárduczM., 1939. XVII. Tábla l.,XVm. Tábla 1.; VadayA., 1985.25-35. 11 A limesnél az említett Mautemen kívül több erődből került elő edényégetőkemence, például: az Esztergom-Budakalász limes-szakasznál, Pilismarót-Malompatakon, Leányfalun, valószínűleg Budakalászon is foglalkoztak kerámiakészítéssel. Soproni S., 1985. 29—44, a kemencékre vonatkozóan lásd még az itt felsorolt irodalmat. A feltételezett lussoniumi műhely termékei nagy­részt eltérnek a fenti edénykészítők kerámiáitól. E jelenség magyarázatával mindenképpen várni kell a teljes ásatási anyag feldol­gozásáig. 12 A besimított kerámiáról összefoglalóan Ottományi K., 1982.; Soproni S., 1985. 13 Lussonium: ásatási naplók 1987-1990, (az ásatási dokumentáció leltározás alatt áll), vesd össze KissM., 1992. 14 Lásd az előző jegyzetet. 15 Lussonium: ásatási napla 1987. 31/12-es szelvény. 16 Lussonium: ásatási napló 1987. 17 Az ásatásokról: VtsyZs., 1976., 1988., 1989/a,b,c. 18 Erről a témáról összefoglalóan Soproni S., 1985.; Mócsy A.-GablerD., 1986.; Kandler, M.-Vetters, H. 1986.; VisyZs, 1989/b, valamint az itt található irodalom. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom