A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)
TAKÁCS Miklós: A kisalföldi, Árpád-kori cserépbográcsok pontosabb időrendje (Egy kísérlet a leletanyag rendeszerezésére)
A KISALFÖLDI, ÁRPÁD-KORI CSERÉPBOGRÁCSOK PONTOSABB IDŐRENDJE (Egy kísérlet a leletanyag rendszerezésére) TAKÁCS MIKLÓS Kétségen felüli tény, hogy a kézikorongon formált cserépbogrács, vagy másik nevén cserépüst a legtöbbet elemzett Árpád-kori edénytípusok egyike 1 . Az ide vonatkozó tanulmányok megoszlása azonban eléggé kedvezőtlen. A tárgyalt edénytípust elemző kutatók többsége ugyanis csak a használatából kikövetkeztethető életmódbeli sajátságokról értekezett . Másrészt a középkori magyar állam anyagi kultúráját vizsgáló régészek a szükségesnél jóval többet voltak kénytelenek foglalkozni ezen edénytípus ún. ethnikumjelző szerepével, főként a román, a szerb és a szlovák régészeti szakirodalomban ismételten feltűnő - a térség 20. századi etnikai és államhatárait kritikátlanul visszavetítő - tévtanok cáfolata érdekében. A fenti megoszlás következtében a cserépbográcsot elemző szakembereknek csak egy aránylag csekély hányada vizsgálta ezen edénytípus alakváltozatait és időrendjét. Pedig a formai és kronológiai kérdések tisztázása általában véve is a régészeti kutatás egyik legalapvetőbb feladata. Másrészt azonban tévedés lenne a cserép1 E művek áttekintéséhez lásd: Takács 1986.10-22. 2 Höllrigl 1932-1933.; Szabó Kálmán Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Históriáé ül. Budapest, 1938. 13., 27.; Balogh Albin A mindennapi élet Szt. István korában. In: Emlékkönyv Szt. István halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk.: Serédi Jusztinián, 3. kötet, Bp. 1938. 572-573.; László Gyula A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 360-361.; Méri István Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Túrkeve-mórici ásatások eredményeiről I. ArchErt 79. (1952) 56-57.; uő. Árpád-kori népi építészetünk feltárt emlékei Orosháza határában. RégFüz SerU. 12. Bp. 1964.45-46, 73-74, 144. jegyz.; uő. Árpád-kori falusi és gabonaörló" és kenyérsütőberendezések. MMMK 1969-70. 69-84.; Szőke 1955. 90.; Parádi Nándor Technikai vizsgálatok népvándorlás kori és Árpád-kori edényeken. RégFüz Ser. 1.12. Bp. 1959.27. 3 A cserépbográcsot szláv hagyatékként felfogni igyekvő vélekedéseket cáfolta Szőke 1955. 86-90. A „besenyő elmélet" alapos kritikáját nyújtotta Fodor 1975. 250-264.; e tanulmány valamivel bővebb, német nyelvű változata: Fodor 1977. 323-349. Más, téves vélekedések kritikájához lásd: Béna 1985.232-236.; Takács 1986.130-134. 4 Diaconu, Pétre Cu privire la probléma cSlda'rilor de lut in epoca feudalá timpurie (sec. X-XII). SCTV 7(1956) 421-439.; orosz nyelvű változata: uő. K voprosu o glinjanyh kotlah na territorii RNR. Dacia 8(1964) 249-263. Comfa, Maria Nekotorye istori&eskie vyvodi v svjazi s nokol'kimi arheologiceskimi pamjatnikami Vn-XII vv. n. e. na teritorii RNR. Dacia 1(1957) 318319.; Anghel, Gheorghe-Blajan, Mihai Sapaturile arheologice de la Stnmicláus (co. §ona, Judejul Álba) 1974. Apulum 15(1977) 305-306.; Blajan, Mihai-Dörner, Egon Probleme de demografie istoricie pe baza studiului caldaruselor de lut (sec. XJ.-XDI.) descoperite pe teritoriul judetului Arad. Ziridava 10 (1978) 135-137.; Dumitras.cu, Sever Ceramica romaneascáíh Crisana. Crisia 8(1978)80. 5 Veselinovic, Rajkó L. Starosrpsko naselje na Bostanistu kod Mosorina u Backoj. RVM 2(1953) 5-52.; Marjanovic-Vujovic, Gordana Archaeological Proving the Presence of Pechanegs in Beograd Town. Balcanoslavica 3(1974) 183-184.; Stanojevic, NebojSa Naselja VUI-Dí véka u Vojvodini, RVM 30(1987) 124-125. 6 HabovStiak\91A. 143-149.; Caplovic-Slivka 1985.51. 7 Ilyennek tekinthatő pl. a cserépbogrács rendszerezésére tett elsőkísérlet is: Höllrigl 1932-1933. 85-98. 8 E szemlélet sajnos meglehetősen ritka a középkori kerámiakutatásban. Kivételek természetesen szép számmal akadnak. Az egyik ilyen az avar kori kerámiával kapcsolatosan Vida, Tivadar Chronologie und Verbreitung einiger awarenzeitlicher Keramiktypen. Antaeus 19-20 (1990-1991) 131-144.; valamint uő. Zu einigen handgefoimten frühawarischen Keramiktypen und ihre östlichenBeziehungen. In: Awarenforschungen I. Archaeologia Austrica-Monographien. Studienzur Archaologie der Awaren 4. Szerk.: Daim,Falko. Wien 1992.517-577. 447