A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

RÉVÉSZ László: Veretekkel díszített lószerszámok a honfoglalás kori női és férfi sírokból

össze, ezek némelyike azonban a közöletlen leletek miatt nem ellenőrizhető, néhány pedig nem női sír volt. Adataikat a következő lelőhelyekkel egészíthetjük ki: Bodrogszerdahely-Bálványdomb, Borosbenedek, Szarvas-Kákapuszta, valamint az alább részletesen tárgyalt újabb karosi leletekkel. Magyarország ÉK-i részén, Karos község határában az Eperjesszög dűlőben 1899ben és 1936-ban mezőgazdasági munkák során bolygatták meg egy gazdag honfoglalás kori temető sírjait, s közülük tizenhármat leletmentő ásatással feltártak (Karos-Eperjesszög I. temető). E lelőhelytől délre 200 méterre tártuk fel a karosi II. temető 73 sírját, s attól ismét 200 méterre délre a 19 sírós III. temetőt, 1986-1990 között. A három karosi temetőben összesen öt sírból kerültek elő rozettás lószerszámveretek (1/12., 11/13., 49., 53., 56. sír), a II. és a III. temető területén szórványként lelt egy-egy rozettás szíjvég pedig újabb két, a mezőgazdasági munkák által elpusztított sírra enged következtetni (23. kép 2., 4.). Az öt feltárt sír közül kettőből kerültek elő lócsontok, a másik három lószerszámos temetkezés volt, közülük a 11/13. számúban csak kengyelpár feküdt, zabla nem. A rozettákkal ékesített lószerszámot valamennyi sírban az elhunyt lábánál helyezték el. A veretsorok összetételében azonban jelentős különbségek mutatkoznak: 1112. sír: Az elhunyt lábai mellett összesen 107 db lószerszámveret feküdt. Ezek közül aranyozott ezüstből készült két nagyszíjvég (egyikük töredékes), egy közepes méretű és két kisebb szíjvég, egy nagyméretű füles rozetta, valamint három kisebb rozetta. Bronzból öntötték az 5 db pajzs alakú, középen kiugró éllel ellátott kisszíjvéget és a 93 db lapos, kerek veretet. Valamennyi díszítmény erősen kopott (1. kép). H/13, sír: A veretsor 14 db bronz díszből áll. A 11 db kis, kerek, bordázott peremű veret háromágú levéldíszeit ónozták. A rozettás szíj végen nem látható ónozás nyoma, csakúgy, mint a két lapos, díszítetlen, nyelv alakú kisszíjvégen sem. Ezek egyikén a szegecset utólag javították, átütve a szíjvég felületét. A veretek erősen kopottak (2. kép). H/49, sír: A kirabolt és szántás által is bolygatott sír veretsora nem tekinthető teljesnek, a garnitúra ma 28 darabból áll. Közülük csupán a három kerek, lapos veretet és egy csörgőt készítettek bronzból, a többi ezüst: Ez utóbbiak közé sorolható egy nagy- és két kisszíjvég, két nagyméretű füles rozetta, valamint öt kisebb rozettás veret. A díszítmények sorát 12 db rozettás fejű szegecs, egy nagyméretű, kúp alakú ékítmény, valamint egy préselt, ezüst lemezből kivágott levél alakú szügyelőveret zárja. Valamennyi veret kopott, sokat használt, de javítás nyomai nem fedezhetők fel rajtuk. A nagyszíjvég aranyozása azonban elüt a többiekétől, azoknál sokkal világosabb. Hátlapján - csakúgy, mint a két nagyméretű, füles rozettán - szegecsek vannak, a többi veretet karmokkal erősítették fel (3-5. kép). H/53, sír: Veretsora összesen 37 darabból áll, valamennyit bronzból öntötték. A 24 kerek veret rendkívül kopott, de háromágú levéldíszeik némelyikén még felismerhető az ónozás nyoma. Két veret javított, az egyiken a szegecs átüti a díszített elülső oldalt, a másik pedig két helyen átfúrt. A díszek között van egy pótlás is: Ennek felületét négy levél ékesíti, szegélyét pedig - az előzőek bordás peremével szemben - pontvonalas minta ékesíti. Kevésbé kopott a 11 db kis levél alakú veret, melyek hossztengelyében kiemelkedő él látható, s teljes felületüket ónozták. Hasonló módon díszítették a két pajzs alakú kisszíjvéget is. A kerek rozettakat szegecsekkel, a többi veretet meghajlított karmokkal erősítették fel (6-7- kép). V 7 Kiss A., 1985. 255-257.; A csak töredékeiben megmaradt vágvörösvári (Cervenik) sírban nem rozettás veretek voltak, s az elhunyt neme sem határozható meg: Tocik, A. 1968.17-20.; a zempléni sírban pedig férfi nyugodott, lószerszámdíszei nem sorolhatók a nólt által használt rozettás veretek közé: Budinsky-Kricka, V.-Fettich N., 1973. 8 Bodrogszerdahely-Bálványdomb: Erdélyi /., 1961-62. 17., I. t.; Borosbenedek: Bóna /., 1987. 207.; Szarvas-Kákapuszta: közöletlen, Szabó J. Gy., ásatása. 9 Fettich N., 1937. CXXXII. 1.1-8., 11-15., 20-47. 352