A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

HORVÁTH Attila: Honfoglalás kori sírleletek Bács-Kiskun megyéből

Észrevehető, hogy a fejedelmi jellegű temetkezésre utaló magányos sírok, aranyve­retes övdíszek, illetve fegyverek (amelyekre részben szórványos, részben hiteles lelőhe­lyek alapján máshol van adatunk) a Duna-Tisza közén és Bács-Kiskun megyében még csak hírből sem ismeretesek. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a máshol ritkább magányos temetkezé­sekben is csak a rangosabb középréteg sírjait szabad keresni. Anyagukból ugyanis a ve­zető réteghez való tartozásukat nem lehet kimutatni. A magányos sírokból és a családi temetőkből származó három tarsolylemez közül kettő a középponti díszítéses rendszerű csoportba tartozik, míg a harmadik díszítetlen. A megye tarsolylemezes sírjainak kísérő leletei, amelyekről részben hiteles képet alkotha­tunk, korántsem támasztják alá viselőinek a fejedelmi kísérethez való tartozását. Ugyan­akkor rá kell mutatni arra, hogy a Duna-Tisza közén, az azt kelet-nyugati irányban kettészelő útvonaltól eltekintve sem délre, a Vajdaság és a gazdagnak számító Szeged környéki leletek között, sem az attól északra előkerült rangos férfisírokból (pl. Zemplén) tarsolylemezek ezidáig nem kerültek elő. A betelepülő honfoglalók kezdeti leletgazdagsága után úgy tűnik fokozatos elszegé­nyedés megy végbe a területen. Az aranyozott ezüst lószerszámokat például kezdetben a zsákmányolt, átfúrt ezüstérmékkel helyettesítik (7. kép 9-13.), majd a felszabdalt ezüstlemezek (12. kép), és ezüstözött bronzveretek (1. kép) váltják fel az értékesebb leleteket. Hasonló ütemben gyérül, - és nem csupán a társadalmi ranglétrán lefelé halad­va, hanem időrendben is - a sírokba helyzett fegyverek aránya. Mindez talán tükrözheti azt az ismert tényt is, amely szerint a központi szállásterüle­tet elfoglaló fejedelmi törzs egyre kevésbé vállalt részt a kalandozó hadjáratokban, s úgy tűnik, egyre kevésbé részesült a zsákmányokból. Előfordulhat azonban, hogy a kalando­zások lezárulásával, illetve a fejedelmi hatalom átmeneti gyengülésével is összefügghet ez a jelenségsorozat. A megyében és az ország más területein végzett újabb kutatások is azt igazolják, hogy érdemes a magányos sírok és esetenként a kisebb temetők környékén tovább kutat­ni, mivel egy-egy kisebb csoport nagyobb távolságokra is elhelyezkedhet egymástól, il­letve egy-egy lelőhely temetője több részre is tagolódhat. A legújabb feltárások, leletmentések eredményei a megyében is igazolták, hogy to­vábbi honfoglalás kori sírok, illetve temetők felbukkanására lehet számítani. Nem lenne haszontalan néhány régi lelőhely újbóli azonosítása sem, illetve további kutatásokat is ér­demes, sőt kívánatos lenne folytatni. 62 Megjegyzendő még, hogy ezen fegyverek ezüstveretes változatukban sem kerültek elő a területről. 6 3 Fehéregyháza-Izsák-Kiskunfélegyháza-Túrkeve 64 Ennek a képnek a megye lelőhelytípusainak rangos sírjai sem mondanak ellent. Közülük jelentősebben csak a balota­szállási női sír különül el. Itt szeretném megjegyezni, hogy a fent jelzett útvonaltól északra előkerült budapest-farkasreti veretes tarsolyt, mivel a Duna túlpartjáról került elő, már nem számítom ehhez a körhöz tartozónak. 65 Balotaszállás, Benepuszta, Izsák, Kiskunfélegyháza-Határdomb 66 Kiskunfélegyháza-Radnódi út 67 Kecel-Lehoczky tanya, Oregcsertö-Csornapuszta, ismeretlen Ih. Kalocsa környéke stb. 68 NyárlSrinc-Bogárzó 69 Jó példák erre Révész Lászlónak a Bodrogközben végzett ásatásai, illetve hitelesítő munkái. 70 Ilyenek például a Kunadacs-Köztemetö és a Nyárlörinc-bogárzói lelőhelyek. 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom