A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

HORVÁTH Attila: Honfoglalás kori sírleletek Bács-Kiskun megyéből

1 £. az íj és a tegez a leggyakoribb, de előfordul az íjtegez is. Nem annyira jellemző, de van a szablya és a fokos. A három előkerült tarsolylemez közül kettő ebből a csoportból származik. Ritka viszont a nemesfém ruhadísz, amely egy férfi és két női sírból került csak elő. Hasonlóképpen ítélhetjük meg a csontfaragasos díszű nyergek arányát, hiszen a Kárpát-medencéből eddig ismert három csonüemezes nyereg közül kettő ezen a területen került elő. Az országos átlaghoz hasonlóan itt is gyakoribb az egyszerű fanyereg sírbatétele, azonban az észlelt vagy fennmaradt famaradványok ritkák, így általában csak a kengyelek sírban való elhelyezkedése alapján lehet meglétükre következtetni. A csoport két férfisírjából került elő érem, amelyek egyrészt a X. század elejének észak-itáliai, illetve a 924. évi franciaországi kalandozó hadjárataiból származhattak. Minkét esetben nagy számban, átlyukasztva alkalmazták őket, a kiskunfélegyházi leletek esetében, bizonyíthatóan lószerszámon. II. CSALÁDI TEMETŐK E lelőhelytípus jellemző módon elsősorban a Duna-menti hátság és az azt kísérő Örjeg partjain, s a dél felé fokozatosan emelkedő löszteraszokon fordul elő. Közülük feltétlenül kiemelkedik (és az egyik legkorábbi) a tarsolylemezéről és lovas férfi sírjáról számontartott csanádfehéregyházi (Dunavecse-Fehéregyháza) temető. Ugyancsak ezt a csoportot reprezentálja az eddig leghitelesebben feltárt Madaras-Árvái dűlői temető ezüstveretes csizmás, áttört szarvasalakos hajfonatkorongos, inggallérveretes, ezüstlemezes véretekkel kivert nyeregkápás, lemezkarpereces, női és fegyveres, lószerszámos férfisírjaival. Gazdag családi temetőket találhatunk az Örjeg átkelőhelyeinek átellenben lévő pontjain, mint például a még közöletlen Homokmégy-Halom, illetve a Kecel-Vádéi dűlő lelőhelyek.

27 A Homokmégy-halomi temető megmaradt és rekonstruálható sírjai, valamint a kalocsai, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum feltételezhetően ide tartozó ismeretlen lelőhelyű tárgyainak egy része alapján elsősorban a férfisírok szembetűnőek. Egyedi mintakincsű és finomságú ezüstveretekkel és szíjvéggel ellátott fegyveröv (5. kép), faragott csont tegezborítások (6. kép) és szíjvég, s a lovastemetkezések viszonylag nagy száma jellemzi. Csak sajnálni lehet, hogy az ötvenes évek végének, és a hatvanas évek 16 Kiskunfélegyháza-Radnóti M. út. íj és tegez. Izsák-Balázspuszta íjtegez. 17 Jankovich M., a benepusztai lelet publikálásakor a beszolgáltatok elmondása alapján kardot említ. Kovács L. azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az említett fegyver csakis szablya lehetett. Kovács L., 1980. 309-317. 18 Kiskunfélegyháza-Radnóti Miklós út 19 Kiskunfélegyháza-Radnóti Miklós út, Izsák-Balázspuszta 20 Ladánybene-Benepuszta, Balolaszállás, Bugac-Alsómonostor 21 Izsák-Balázspuszta, Soltszentimre 22 A Kiskunféle gyháza-izsáki úl-határdombi lelet azon ritka kivételek közé tartozik, ahol megmaradtak a faszerkezet egyes elemei. Bálint Cs., 1977. 39-41. 23 Ladánybene-Benepuszta, Kiskunfélegyháza-Radnóti Miklós út. GedaiL, 1972. 16-75.; H. Tóth E., 1974. 116-122.; Kovács L., 1985. 36-51. 24 KadaE., 1912.327-329. 25 Kőhegyi M., 1980. 205-241. 26 Horváth M. A., 1989. 84-107. Az itt előkerült leletek egy részét Cs. Sós Ágnes tárta fel, illetve mentette meg, s bocsátotta a rendelkezésemre, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondani neki. 27 FettichN., 1937. 104-107. 28 Palmettadíszes csont tegezszájlemezek. A szóbanforgó tárgyat Dienes István fogja közzé tenni a közeljövőben. Itt szeretnék köszönetet mondeni neki, amiért az általa rekonstruált tárgy rajzát a rendelkezésemre bocsátotta. Dienes /., Rovásjelek egy honfoglalás kori tegezszájon (megjelenés alatt). 324