A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

ISTVÁNOVITS Eszter–KULCSÁR Valéria: Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében

Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az esetszám alacsony volta és az a tény, hogy az együttesek többsége szórványként került múzeumba, az ilyen jellegű vizsgálatot eléggé megnehezíti. Elsőként meg kell különböztetnünk a magányos temetkezéseket és a temetőket (2.kép E,K). Ez utóbbiak főleg a provincia területéről említhetők (Pilismarót, Szabadbattyan, Környe, Szekszárd, Viminacium), de előfordulnak a Barbaricumban is (Sarovce, Csongrád). A kontinuus provinciális temetőkben a temetkezés rítusa is olykor római típusú (kőlapos sír = Környe, Pilismarót; illetve téglasír = Kővágószőllős, Szabadbattyan). Talán az sem véletlen, hogy Savia provincia területéről - kevés kivételtől eltekintve - szinte csak temetőben került elő nomád tükör. Az Észak-Kaukázus központi vidékén (a Felső-Kubány völgyében) és részben a Krímben jellegzetes alán szokás a III—VI. században a koponyatorzítás. Ugyanitt ezzel egyidőben megjelentek a középső füles kerek tükrök, melyeknek többsége törött vagy töredékes. A torzított koponya és a törött tükör legkorábban a Kaspi-tenger északi partján élő szarmatáknál tűnik fel először. A Kárpát-medencében is előfordulnak tükrök torzított koponyás váz mellékleteként. A tükrök leggyakoribb kísérőleletei közé tartoznak a lemezes fibulák (3 .kép A). Kisebb méretű példányuk ismert Csornáról (8-10 cm), Kővágószőllősről (11 cm) és Laa a.d. Thayaról (12,3 cm). Nagy méretű lemezfibulával együtt fordult elő tükör Barabáson, Dindestin, Hódmezővásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Mádon, Székelyen, Tiszalökön, valamint polichrom díszítésű példánnyal Untersiebenbrunnban. Míg tehát a kisebb méretű - korábbi (IV. sz. legvége, inkább V. sz. eleje) - példányok a Dunától nyugatra, addig a nagyobbak a Dunától keletre kerültek elő. Utóbbiak a Felső-Tisza-vidéken sűrűsödnek. Untersiebenbrunn a kőbetétes példányaival egyedülálló lelet. Ékvéséses - ún. lévai típusú -fibula társaságában (3 .kép B) ritkább lelet a tükör, de előfordul. Említhetjük itt a lévai leletegyüttest. Többségében késő császárkortól továbbhasznált temetők anyagában szerepel mindkét tárgy egyaránt, bár nem azonos sírban (Szekszárd, Csongrád, Kővágószőllős). Cikádafibulával (3 .kép C) a lévai, az untersiebenbrunni és az iszkaszentgyörgyi temetkezésben került elő tükör, Sarovcén és Viminaciumban pedig a temető másik sírjában volt cikáda. A tükröknek az ötgombos fibulákkal együttes előfordulását itt - kronológiai okokból - már nem vettük figyelembe. Igen gyakori a tükör poliéderes végű fülbevalókkal (3.kép D). A keleti anyagban is több esetben van hasonló kombináció. A kárpát-medenceiek többsége provinciális területről ismert (Iszkaszentgyörgy, Kővágószőllős, Laa a.d. Thaya, Miszla, Mödling, Pilismarót, Szabadbattyan, Szekszárd). Az alföldi anyagban a gepidák térhódításával jelenik csak meg a tükör és sokszöggombos fülbevaló egy sírban. Ritkábban találunk tükröt ún. kifli alakú hajkarikával, s olykor előfordul más típusú fülbevalóval is (Tiszalök). Mind a keleti anyagban, mind a Kárpát-medencében gyakori a tükör mellett a piperekészlet, amit alighanem annak tulajdoníthatunk, hogy maga a tükör is része a piperefelszerelésnek. 65 Salamon Á.-Barkóczi L., 1982. 164., 168. 66 Ezekben a temetőkben gyakoriak a sokszöggombos fülbevalók. 67 Szmirnov, K. F. 1951. 155-157. Az előbbi leletkömyezetben előfordulnak kifli alakú hajkarikák is. 68 Novotny, B. 1976. 94.; Werner, J. 1956. 69 Pl. a tanaiszi 1981 -ben feltárt katakombákban: Grecsanova, L. 1988. 62. 70 A botolani lelőhelyen kivételként előfordult sokszöggombos fülbevaló tükörrel (valamint lévai típusú fibulával): Zaharia, E.-Zaharia, N. 1969. Az Alföldön később, a gepida megszállással összefüggésben terjedtek el. 71 Pl. a tanaiszi 1981-ben feltárt katakombában vagy a gyurszói 483. sírban: Grecsanova, L. 1988. 60. 19