A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)
SIMON László: Adatok a szablyák kialakulásáról
fejlődés eredményeképpen jöttek létre, vagy pedig az avaroktól jött hatásra?" Ugyancsak Bálint Csanád 1991-ben elkészült akadémiai doktori értekezésében újabb - régóta ismert - korai avar kardokról (Pápa, Keszthely, Csepel) vélelmezte a fokéi meglétét, s ugyanezt határozottan állítja néhány Kárpát-medencén kívüli (Martinovka, Sivasovka, Korinthos) kardról. Ezek után nézzük, mit tudunk a korai avar kardokról. A zömében sírmellékletként előkerülő fegyverek száma ma már 193 darab. Ezek nagyobb hányada az 566/568-tól 670/680-ig tartó korai avar kor első feléből származik. Ez egyrészt a 626/635-ig tartó periódus expanzív külpolitikájában jelentős szerepet betöltő, karddal is felszerelt katonai elit súlyára utal, másrészt a fegyverek temetkezési rítusban való nagy arányú feltűnésének társadalmi gyökereire. A korai avar kardok (löntő többsége ázsiai eredetű ún. hosszú kard (a markolat és a penge együttes hosszúsága 70-110 cm között mozog), kisebb részük az európai ellenségtől, a germánoktól (pl. Pécs-Köztemető 30., 36., 38. sír, Környe 18. sír ) és Bizánctól (Aradac-Mecka 85. sír 1 ) zsákmányolt vagy átvett idegen kétélű kard. A bennünket közelebbről érdeklő ázsiai eredetű példányokat, pontosabban az 193-ból vizsgálaté 120 darabot, a fegyver használatára kiható tulajdonságok, azaz a vágóélek száma, a keresztvas megléte vagy hiánya és a penge egyenes vagy hajlított kialakítása alapján a következő típusokra lehet osztani: /. típus: egyenes, egyélű, keresztvas nélküli kardok; ide tartozik a 120 vizsgált darabból 53 (44,1%); //. típus: egyenes, egyélű, keresztvassal ellátott kardok; a vizsgálható leletekből 11 darab sorolható ide (9,1%); ///. típus: egyenes, kétélű, keresztvas nélküli kardok; a vizsgálható leletekből 43 db (35,8%); IV. típus: egyenes, kétélű, keresztvassal ellátott kardok; a tipizálható leletekből 8 db (6,6%) tartozik ide; V. típus: egyenes, fokéles pengéjű, keresztvassal felszerelt (Vb), vagy enyhén ívelt pengéjű keresztvas nélküli (Va) kardok. Az összes vizsgálható kardból 5 darab (4,2%). A korabeli európai hosszú kardok közül csak az avar és néhány vele rokon dél-ukrajnai (pl. Maloe PereScepino ) fegyveren figyelhető meg az átlagosnál hosszabb markolatnak kissé lapított (4,0-6,5 cm átmérőjű) karikában való végződése. Ennek az általában keresztvasas kardokon megjelenő szerkezeti elemnek a rendeltetése egyértelműen még nem tisztázott: csuklózsinórt éppúgy fűzhettek bele, mint rangjelző díszbojtot, hasonlóan azokhoz a kardokhoz, amelyeken a markolatvas közepén pici gyűrű található (pl. Csanytelek A. sír, Szegvár-Sápoldal ). Altáj-hegység vidéki és dél-koreai analógiák szerint a karikás végű kardokat belső-ázsiai őshazájából hozta magával az avarság. A visegrádi és a csolnoki leletek bizonyítják, hogy az avarok ismerték a pengét erősítő damaszkoló eljárást. Szórványos adatok a vércsatorna (Környe, szórvány lelet ), valamint a kardlapon végigfutó borda (Környe, szórvány, Pápa-Urdomb 1. sír 19 ) alkalmazására is utalnak. 9 Bálint Cs., Régészeti jegyzetek a VI-VH. századi avarok keleti kapcsolatairól. SzMMÉ VII (1990) 109. 34. j. 10 Bálint Cs., Kontakté zwischen Byzanz, Irán und der Steppe. Das Grab von Uc Tepe (Sowjetisch Azerbajdzan) und der beschlagverzierte Gürtel im 6. und 7. Jahrhundert. Doktori értekezés tézisei. Budapest 1991. 5-6. 11 Kiss A., 1977. 96., PL XXVII. 10., XXXVDI. 9., XXXEX. 1. 12 Salamon Á.-Erdélyil.,\91\. 15,20.,Taf. 33,4, 23.,Taf. 33, 5. 13 Nadj.S. 1959. 62.,XXVH. t. l.;KissA., 1987. 203. 14 Werner, J. 1984. Taf. 29, 7.; L'vova, S. A.-Semjonov, A. L. 1985. 3. kép 5. 15 KürtiB., 1983. 193. 28. kép; Bónal., 1979. 5, 8., 3. kép 1 a,b. 16 Bónal., 1969. 132. 17 Tavasl., 1978.; SomlósiÉ., 1977.;Erdélyi/., 1988.; SomlósiÉ., 1988. 18 Salamon, k.-Erdélyil., 1971. 30., Taf. 34,2., Taf. XXX. 1. 19 Uo. 30., Taf. 34,4., Taf. XXX. 2.; Jankó L., 1930. 128., 136-138,140. 87. kép 16. 172
