A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

SIMON László: Kőpakolásos temetkezések a biatorbágyi avar temetőben (előzetes jelentés)

A szokás eredetével foglalkozó kutatók egy része (Barkóczi László és Kiss Attila) ezt a jelenséget a Keszthely-kultúrához köti, s így a 6-7. században továbbélő késő antik népesség temetkezési szokásaként tartja számon. Sági Károly a fenékpusztai kőpakolasos sírokat a 568 körül idetelepülő új etnikumhoz (longobárdok?) kapcsolja. Müller Róbert a fenékpusztai sírokat elemezve a 6-7. századi és a 9. századi köves sírok között meglévő különbségekre hívta fel a figyelmet. Megfigyelése szerint a későbbi periódushoz tartozó temetkezésekben a 6-7. századiakkal ellentétben kifejezetten gyakori az ételmelléklet, s míg a sírok kőpakolása szinte egységesen jellemző a korai időszakra, ugyanez nem mondható a 9. századra. Nézete szerint a 6-7. századi és a 9. századi népesség között nem lehet közvetlen etnikai kapcsolatot feltételezni. Tomka Péter a Sopron-Présháztelepi 10. sír kapcsán a kőpakolás egyik változatát (kövek a gödörfal és a koporsódeszkák között) a Karoling hatalom kiterjedésével együttjáró szokásbeli változásokkal hozta összefüggésbe. Úgy gondolom, ez a feltevés a szokás eredet kérdésének lényegét érinti. Nevezetesen azt, hogy a kőpakolasos sírokat eredetük tekintetében nem szabad egy kalap alá vonni. E rítus formai gazdagságára Sós Ágnes már 1961-ben felhívta a figyelmet a 9. századi fenékpusztai sírok kapcsán. Lényegében két alapformáról beszélhetünk, a teljes kőpakolásról (a követ körbeveszik és beborítják a vázat), és a részleges kőpakolásról. Az előbbi lényegesen ritkább, tulajdonképpen csak Keszthely-Fenékpuszta déli erődfal melletti temető 56., 57. és 75. sírja ilyen. Én idesorolom azokat az eseteket is, amikor a kövekkel, vagy kövekkel és téglatörmelékkel körberakott halottat deszkával takarták le. Előbbire Fenékpuszta II. bazilika melletti 1937/2., 5. és a déli erődfal melletti 9. századi 41. sír, utóbbira az ugyancsak a II. bazilika mellett feltárt fenékpusztai 1937/9. sír hozható példaként. Ezekben az esetekben a sírépítmény létesítésének célja és domináns alkotóeleme megegyezik. Az összes többi kőpakolasos sír e rítus részleges változatának valamelyike. Kövekkel körbepakolt váz: Keszthely-Fenékpuszta II. bazilika melletti temető 1937/4., 8. sír, a Müller R. által publikált 1970/1. sír, Keszthely-Fenékpuszta déli erődfal melletti temető 67. sír, Cserkút I. sír, Várpalota-gimnáziumi temető 3. sír; Kövekből készített sírláda: 11 Keszthely-Fenékpuszta 1937/1. sír; Kövekkel és deszkával körbevett váz: 28 Keszthely-Fenékpuszta déli erődfal 44. sír; Koporsós sír, három oldalról kövekkel: 29 Sopronkőhida 130. sír; 15 Barkóczi, L. 1968. 288.; Kiss, A. 1977. 22. 16 Sági, K. 1961.426. 17 Müller R., 1987. 112. 18 Tomka P, 1969. 80. 19 Cs.Sós.Á. 1961.278. 20 Sági.K. 1961. 416-417., Abb. 11.; Ci. SósÁ.. 1961. 260, 271. 21 Sági.K. 1961.420., Abb. 13.,T.XII:1. 22 Sági, K. 1961.419., Taf. XI:L, 420., Abb. 12., Taf. XI:2. 23 Müller R., 1987.110., 5. kép 24 Cs.Sós.Á. 1961.262. 25 Kiss, A. 1977. 20. 26 Erdélyi I.-Németh P., 1969. 168. 5. kép 27 Sági.K. 1961.415. 28 Cs.Sós.Á. 1961.262. 29 TörökGy., 1973. 29., 18. ábra, 33., 4. t. 2. 147