A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

T.NÉMETH Annamária–NÉMETH Gábor: A szikszói református egyház úrasztali edényei

lelkésztársa volt Göncön. 5 Helyi forrás 1546-ban Hellopoeus Szikszai Bálintot említi a szikszói prédikátori tisztségben, aki később szintén megjárta a wittembergi egyetemet (1562-1567). Hazatérve Egerben lett rektor, ahol lelkésszé is választották, majd 1573­ban Debrecenben Melius helyét vette át. Katekizmusai, az úrvacsoráról írt traktátusa és Zrínyi Miklóst, a szigetvári hőst dicsőítő éneke mellett más egyházi témájú műveket is szerzett. Valószínűleg az ő fia volt az a Szikszai Hellopoeus János, aki tanult Witten­bergben (1594) és Bethlen Gábor első felesége, Károlyi Zsuzsanna halálára gyászbeszé­det írt. 6 1556-ban a Göncre távozott Benczédi Székely István utódaként Mohi Ferencet említik, aki korábban Erdőd vidékén reformátorkodott, a krakkói és a wittenbergi egyetem hallgatója volt (1537-, 1542-). Ezután hosszú ideig szikszón működött, mint a vidék egyik leghíresebb papja. Károli Gáspárral egy időben járt a wittenbergi egye­temre Hevesi Literátus Mihály (t 1591-92), aki hazatérve miskolci és szikszói lelkész­ként tevékenykedett, 1568 óta a borsodi egyházmegye seniorja volt. 7 A kálvini reformáció az 1560-as években vált uralkodóvá az abaúji és zempléni területeken. Az 1561 és 1562-es tarcali zsinat és az 1566-ban Károli Gáspár seniorságá­val megtartott gönci gyűlés jelzik határozott megerősödését. 8 A szikszói eklézsia később papírra vetett feljegyzései szerint az utóbbi évben Túri Pál volt az itteni prédikátor, őt talán a korábban Tolnán működő, Wittenberget megjárt, 1558-ban sárospataki rektor Thúri Farkas Pállal azonosíthatjuk. 9 1568-ban a Tiszáninneni és Tiszántúli reformátu­sok Szikszón tartottak zsinatot, amelyen többek között Mélius Juhász Péter is részt vett. Ez alkalommal döntöttek az úrvacsoránál ostya helyett a kenyér alkalmazása mellett. A szentháromságtagadó Egri Lukács ellen az evangélikusok támogatását is igénybe vették. A zsinatot Schwendli Lázár felső-magyarországi főkapitány betiltotta. 10 A szikszói skóla a korszakban a sárospataki kollégium partikulája volt, a pataki iskola Báthori Zsófia-féle elűzetése idején pártolt át a debreceni kollégiumhoz. 11 A tanulmá­nyaikat itt elkezdő jelesebb személyek közül elsősorban Szikszai Fabricius Balázst kell megemlíteni, aki a pataki iskola felvirágoztatásában szerzett kimagasló érdemeket. 5. ZoványiJ. i. m. 113., 230., Zoványi: Lex. 586., Horváth J. i. m. 48. s köv., Károlyi Gy. Hugó: Abaúj megye XVI. századbeli műveltség-történelméből. Kassa, 1875. 15. Bencédi Székely István említett kátéja eredetiben megvolt a szikszói református egyház levél­tárában, ahonnan Sinai Miklós debreceni professzor Bod Péter számára tanulmányozás céljá­ból kérte el. Sinai halála (1808) után Budai Ézsaiáshoz folyamodott az egyházközség, majd 1824-ben fiát, Sinai Sándort szólította fel a könyv visszaküldésére, de az elveszett. (A kátéról csak Bod Péter adatai alapján tudunk.): VargaJózsef: A szikszói ev. egyháztörténete. Szikszó, 1891. június 3., 13., 51. Kézirat a szikszói ref. egyház irattárában. 6. A szikszói ref. egyház irattára. A ref. egyház protokolluma, XVIII. század közepe - 1825. (1564-ig visszamenően tartalmaz adatokat és bemásolt iratokat) (a továbbiakban Szikszó, protokollum) 2., Zoványi: Lex. 601-602., Horváth J. i. m. 302. 7. Zoványi: Lex. 411., Zoványi J. i. m. 230., Károlyi Gáspár a gönci prédikátor. Válogatta, sajtó alá rend. stb. Szabó András Budapest, 1984. 156. s köv., 223. 8. ZoványiJ. i. m. 404. s köv. 9. Szikszó, protokollum 3., Vö.: Zoványi: Lex. 636. stb. 10. Szikszó, protokollum 3., Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest, 1882. 613., 624., 625. 11. A sárospataki református kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Szerk.: A Tiszáninneni Református Egyházkerület elnöksége. Budapest, 1981. 30. és passim, Ladányi Erzsébet: A Comenius kori sárospataki „schola" végzett diákjai a Hegyalja mindennapi életé­ben. Pedagógiai Szemle 21/1971/ 326-355. Vö.: Gulyás József: A sárospataki református főiskola diákjai. 1622-1671.1-VI. Egyháztörténet 1943-1944-1945. passim. A szikszói skólára számos adat: Szikszó, protokollum és az egyházközségnek a Tiszáninneni Református Egyház­kerület Sárospataki Levéltárába került levéltári anyagában. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom