A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

VIGA Gyula: Néprajzi jegyzetek Kazincbarcikáról (Különös tekintettel az életmód és az árucsere folyamataira)

A határ művelési ágak szerint Év Szántó Kert Szőlő Rét Legelő Erdő Nádas Ossz. 1895 3130 176 8 510 450 1900 2 6381 1935 2955 163 87 366 530 1871 6310 1965 1344 222 163 113 245 2005 - 6376 A megmaradt mezőgazdasági terület jelentős része kertté, városellátó övezetté alakult.

27 Jól tükrözik a paraszti tevékenységi forma hanyatlását az állatstatisztikák változásai is.

28 Az állatállomány összetétele Év Szarvasmarha Sertés Ló Juh 1895 959 1654 302 700 1935 740 1114 367 550 1953 452 701 226 211 1960 520 1622 335 109 1966 431 1248 264 176 A hagyományos paraszti kultúra változása szempontjából - a gazdálkodás feltételeinek átalakulása mellett - legnagyobb hatása az új népesség betelepülésének volt. A felszabadulás után a népesség többsége már az ország különböző területeiről bevándoroltakból tevődött ki, s a gyorsan, dinamikusan fejlődő város lakossága nagy területekről verbuválódott. Az ország majd minden területéről költöztek ide, de legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejletlen gazdasági régióiból (Csereháttól a Bodrogközig) és Szabolcs-Szatmár megyéből.

29 A tevékenységi formák átrendeződése mellett ez is meghatározó a tradicionális kultúra szempontjából, hiszen a betelepülők magukkal hozták szokásaikat, egyéni és közösségi magatartásformáikat, de még nyelvüket és gesztusaikat is, ami összességében rendkívül sajátos, heterogén, olykor ellentmondásoktól sem mentes kultúrát eredményezett.

30 Hogy már a két világháború közötti időszakban sem gondolhatunk homogén paraszti kultúrára, azt jól jelzik a már idézett monográfus, Bakoss János Barcikáról írt szavai: „Földmíves, iparos, vasutas és bányász lakosság partikuláris életét a levente-, polg. lövész és tűzoltó egyesületek összhangba aligha hozhatják."

31 Mindezt az elmúlt három évtizedben tovább színezte a bejáró munkásság, valamint az új, városi funkciók hatása.

32 A fentieken kívül, az ismertetett átalakulásnak volt még egy, jelen tanulmány szempontjából talán legfontosabb hatása: a gazdasági-társadalmi munkamegosztás, a 27. Frisnyák i. m. 150. 28. Varga G.-né i. m. 284. 29. Frisnyák i. m. 120. 30. Frisnyák i. m. 151. 31. Bakoss i. m. 3. 32. Frisnyák i. m. 172-175. passim 528