A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HÁLA József: A sárospataki „francia malomkő”

Az üzemben kezdetben francia munkásokat is alkalmazott, később helybeliekkel dolgoztatott.

22 A sárospataki malomkőfaragók szakszókincsében napjainkig fennmaradtak francia eredetű szavak, mint pl. a karó, vagy káró (carreau: 'kocka'

23

), apijós (pioche: 'csákány'

24

) és a rémes.

25 Megjegyzem, hogy német eredetű kifejezéseket is használnak. Ilyen pl. asrégmás (Schrágmass: 'állítható ferdemérő'

26

). A botkői nagy keménységű kőből készített malomkövekkel Láczay Szabó Károly nagy sikereket ért el, amint írta egy helyen: „... annyira czélt értem, hogy azok a franczia kovaköveket nélkülözhetőkké tették, azoknak árát megtörték, s már hatvan embert foglalatoskodtatván, egy évben csak Triest vidékére 42 követ adtam el, köveim kivitele Francziaország határáig eljutott, sőt már Svécziában is őrölnek."

27 Egy „francia modorú" sárospataki malomkövet egy olyan alföldi malomba vittek kipróbálni, amely addig eredeti francia kövekkel őrölt. Erről „... mind az őrlést, mind a kopást tekintőleg az alföldi gőzmalmi tulajdonos nemcsak a megelégedését nyilvánította, de szintén oda nyilatkozott, hogy a Sárospatak vidéki malomkövet, ha a franczia fölé nem helyezi is, de azzal legalább is egyenértékűnek elismeri, s így a franczia követ teljesen nélkülözhetőnek most már tapasztalásból állíthatja."

28 Hasonlóan jó vélemények érkeztek máshonnan is, amelyek közül gr. Andrássy Aladár mint „gyakorlati s illetékes tekintély" (akinek velejtei malmában próbálták ki a sárospataki malomkövet) Láczay Szabó Károlynak írt sorait idézem: „Az ön által [...] legközelebb mivelés alá vett malomkőbányából 1860. febr. havában vevék egy pár malom-követ egy pár elvásott franczia kő helyébe. Négy hónapi pályázás alatt a többi franczia köveimmel, mely utóbbiakat személyesen Parisban vásároltam, meggyőződtem s főmolnárom elismeré, miként tökéletesen olyan jól oszlatja és készíti vele a darát, mint a francziákkal, élességét nem veszti hamarább, előnye pedig: hogy magasabb a kőréteg, s igy sokkal tartósabb a francziánál. Értésemre esett, hogy vállalatjában méltatlanságokkal kell küzdenie, kötelességemnek tartom részint kegyed buzditására, részint a közönség felvilágosítására kijelenteni és elismerni, miként vállalat jávai igen nagy hasznára volt malmomnak, kövei olcsósága által; olcsóságra ti. sokkal fölülmúlja a francziákat, mineműségre pedig tökéletesen egyaránt áll. [...] Gróf Andrássy Aladár."

29 Malomköveivel Láczay Szabó Károly az 1862. évi londoni világkiállításon „első rendű érmet" nyert,

30 és más kiállításokon (pl. Bécsben, Prágában, valamint Szegeden, Székesfehérváron stb.)

31 is nagy sikerrel szerepelt. Láczay Szabó Károly 1864-ben a Király-hegyen

32 „egy hasonlíthatatlan szépségű kovafaj"-t fedezett fel, „... melynél malomkőnek tökéletesebbet a világ még nem mutatott fel." A kőzetet így jellemezte: „Ez egy kékes-fehér, tiszta, száraz, lépes, ritkás és faraghatóbb, mint az eddig használt vad kemény kovafajok; mindazáltal lépességénéi és porositásánál fogva az élit tovább tartja. - Fő tulajdona az, hogy nem csupán száraz őrlésre alkalmatos, de nedvesített élet-őrlésnél is az élit 8-10 nap megtartja, többet s 22. Gulyás J., 1933.116., Bakos J., 1950. 29., 1951.172., TakácsB., 1967. 257., EgeyA., 1980. 33. 23. Szabó J., 1866. 284., EckhardtS., 1973. I. 294. 24. EckhardtS., 1973. II. 1437. 25. Takács B., (1967. 257.) szerint francia eredetű szó. 26. Halász E., 1980. 1726. 27. Láczay Szabó K., 1864/a. 2., 1864/b. 518. 28. r. 1. 1860. 93-94. 29. Falusi Gazda 1861. 29. 30. Árjegyzéke... 1864. 257., Láczay Szabó K., 1869. 3. Az érem képe látható pl.: Árjegyzéke... 1864. 257., Vasárnapi Újság 1869. 180. Az érem leírása: Vasárnapi Újság 1862. 334. 31. EgeyA., 1980.33. 32. EgeyA., 1980. 1..29. 489