A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

HÁLA József: A sárospataki „francia malomkő”

Mivel én a malomkőkészítést a gyakorlatban már nem láthattam, az adatgyűjtés során nagy segítségemre volt az 1973-ban Sárospatakon forgatott, Faragtassunk malomkövet című film, amelyet a rendezőtől, Rácz Gábortői videofelvételen megkaptam és Király Sándorral többször megnéztem. Ennek köszönhetően a kiváló malomkőfaragó pontosabban feleleveníthette emlékeit. A segítségért Rácz Gábornak is köszönetemet fejezem ki. A „francia malomkő" A „francia malomkő" (szemben az egy darabból faragott, hagyományos malomkővel) több darabból készült (1. ábra). Egy kör alakúra formált kőre azonos keménységű kövekből faragott elemeket cementáltak, ezekből képezve ki az őrlőfelületet. Ezek 1. ábra. Elkopott „francia malomkő" az üzem udvarán (Fotó: Hála József, 1991) 1. mell a szívkövön (vagy mellkövön), 2. kocka (vagy karó, karókő, káró), 3. rémes, 4. széleskarika jobb minőségűek voltak, mint az egy kőből faragott malomkövek, amint a Vasárnapi Újság írta 1861-ben: „Ezen kövek, anyagjukat t. i. tiszta kovarcz vagy kovakő képezvén, mely az angol aczélnál csak kevéssel lágyabb, azonkívül rovátkosan levén élitve, a gabonát tisztán kivetkeztetik burokja vagyis korpájábul, s azt második felöntésre vastagra, aztán mindig véknyabbra szeldelvén fel, a lisztet el nem mázolják, el nem égetik soha! Azonkívül az ily kő csak 15-20 év közben járja le magát, minthogy egy-egy hét közben csak egyszer szükségei vágást, s a vágás után is nem morzsolódik a lisztbe; és eszerint az, kerüljön bár két-három annyiba mint a közönséges kő, nemcsak véghe486