A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

ZSUPOS Zoltán: Szitok, átok, káromkodás Rimaszombaton a XVIII. században

(a' kiis szegény már meg hólt), ezeken kívül más motskos illetlen betstelenséggel motskolni és gyalázni merészlettenek. „Aha Szajha Lélek Kurva, hét rőfös vas alá és Tár szekér után járó ugyan duplázva Lélek Kurva." „Eregy, eregy Szuhainéhoz, menny betsületet keresni, eléggé mondotta néked, hogy Palatsintás Lélek Kurva, keresd a' betsületet ott." „Aha eb ágyábúl született Tár Szekér után járó Kurvája, Disznó Lelkű." (Prot. Pol. 1743. 39-41.) 40. 1743: „Katona Istvánné Aszszony Molnár Andrásnét formalibus akasztófára valónak, húgyosnak, nagy gelyvasnak, görbe fárúnak mondotta..." „Katona Istvánné Aszszonyom Molnár Andrásnét Nagy Kurvának, Akasztófára valónak, húgyosnak, gelyvásnak és görbe farunak mondotta és kiáltotta." „Né a' szegény emberen tőlcsed a' bosszúdat né, hanem eregy betsületedet keresni Szuhainéhoz, a' ki hét sing vas alá való Lélek Kurvának kiáltott." (Prot. Pol. 1743. 43^4.) 41. 1743: (Répás Kata asszony, Koós Márton házastársa Répás Istvánnak) „.. .ezen mocskos illetlen szókat szollotta és mondotta: Te hamis még a' lelked gonosz még a' lelked is, hamis lelki isméretü vér, meg meczetted a' torkomat, mind öcsémnek 's mind magamnak..." „Eregy teis szemtelen a' dinnye főidre keresd becsületedet." (Koós Mártonné mondta Répás István Sára nevű leányának) „Te nagy nyelvű ved bé a' Fejedet, mert az I(ste)n a' pártában veszti a fejedet meg szemtelen." „...ezen szókat mondotta gyakran irt Koós Mártonné Asz. Répás István Ur Felesége és gyermekei ellen: Az I(ste)n büntesse meg két féleképen ha magát nem, gyermekét!" (Prot. Pol. 1743. 97-99.) 42. 1744: „... valamelly dolgon összekapván Mészáros Molnár János vér szerint való Báttyával Jakab Mártonnal, azon Báttyát a' földre le verte 's letiporta és ördög attával ördög lántzos teremtettevel Baszom az Anyádal, 's Lelkével karomlotta." „...nagy Lármával kijővén Mészáros Molnár János az Utczára a' maga házábúl 's az Útzán teli torokkal kiáltotta Czhe Mester Csapó István Ur(na)k Jőj ki jőj ki Lantzos teremtette, most jőj ki ördög atta Czhe mestere baszom az Anyádat, 's a' Lelkedet." „...mondotta Csapó István Ur ellen, tsak egy Kujon az eb atta." ,,A' midőn a' Bárányokat metéltek volna, a' Galambosi János Ur Szürüjén hallotta a' Tanú, hogy Mészáros Molnár János Jakab Márton Urat ördög attával és ördög teremtettével karomlotta..." (Prot. Pol. 1743. 130-131.) 43. 1745: „...ezeket mondotta Geletneki Kata Molnár Katának, élne meny nálam nélkül baszom az Anyádat aratni Molnár Kata pedig ellenbe amannak viszsza felelt formalibus De hogy hagylak el baszom a' gratsadat." „...ne bánts a' szoknyámat mivel pénzem arra inkább bánts a' pinámat mert az Isten atta. Ezen kivül számtalan motskos trágár beszédei szama nélkül vágynak. „Amidőn aratásrúl haza jöttek vala az elmúlt napokba Bedéts Andrásné és Geletneki Kata mongya egyik estve Bedéts Andrásné Geletneki Katának: Jere a' Patakra mossuk meg a' Tsizmankat melly szavaira midőn nem akart menni amaz mongya Bedétsné gyere baszom a gratsadat más rendbe ismét baszom a' pinádat, azt is hallotta tűle a' Fatens amidőn egy nehagyszor ezt az éneket énekelte: Ne bánts a' Szoknyámat mert az pénzem ára, inkább bántsad a' pinámat mert azt Isten atta." „Geletneki Kata... ezen irtóztató Szavakkal szitta az édes Annyát: Üsse meg a' Lantzos menkö még a' Lelket is." „.. .ugyan szava járása a' baszom az Annyaval való szitkozódás." „Egy kutya attának 's egy Lelek Kurvának se légyen én reám gongya..." „...inti formalibus verbis Simon Andrásné Ó jó Kata betsüld meg magadat bár ne járnál annyit az Utzán; kire mondotta Geletneki Kata: Mit? Egy Lelek Kurvának se légyen gongya az ő járására az hol tetzik neki ott jár, nem hoztak én utannam fattyat mint a' te Urad után." (Prot. Pol. 1743. 135-138.) 44. 1745: (Pásztor Sófia mondta Bábás Pálnak) „...majd meg látom ha elviszed baszom a' Lelkedet..." „... üssön meg a' Lántzos ménkű nem viszed..." „.. .hát baszom a' Lelkedet néked takartam e en azt a szénát..." „Disznó teremtettével szitta,,... (Prot. Pol. 1743. 141.) 476