A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

ZSUPOS Zoltán: Szitok, átok, káromkodás Rimaszombaton a XVIII. században

SZITOK, ÁTOK, KÁROMKODÁS RIMASZOMBATBAN A XVIII. SZÁZADBAN ZSÚPOS ZOLTÁN Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban Rozsnyóról közöltem szitkokat, átkokat, káromkodásokat a XVII-XIX. századból.

1 E munkát folytatom most, amikor a Rozsnyóhoz közeli, sok vonatkozásban hasonló adottságú településről, Rimaszombatról teszem közzé egy hasonló jellegű adatgyűjtés eredményeit. A tanulmányozott időszak itt csupán valamivel több, mint négy évtized, aminek az oka az, hogy erről a korszakról állnak rendelkezésünkre olyan jegyzőkönyvek, amelyek részletesen beszámolnak a bennünket érdeklő részletekről, s ezen forrásaink közel hasonló, egyenletes színvonalúak.

2 Gazdagságuk is elegendőnek tűnik ahhoz, hogy képet alkothassunk a kutatott témáról. Korábban a teljesség igénye nélkül említettem néhány, e témába vágó értékes publikációt. Ezúttal csak azt szeretném megjegyezni, hogy az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár Szabó T. Attila és munkatársai áldozatos munkával elkészített, eddig megjelent - s természetesen a megjelenés előtt álló - köteteiben a témánkba illő szócikkek gazdag tárházai a szitkoknak, átkoknak, káromkodásoknak.

3 Mivel azonban terjedelmi okokból a felkutatott adatoknak csak töredéke került közlésre, kívánatos lenne az ide vonatkozó anyag teljes feldolgozása és közzététele. Rimaszombathoz visszatérve, röviden néhány szó a településről. A vizsgált időszakban a túlnyomó részt magyar lakosság mellett szlovákok és németek a szabadalmas mezőváros, Kishont székhelyének lakói, vallásukra nézve főleg reformátusok, kis számban evangélikusok és katolikusok. Rimaszombatot már „a kurucz világ idejében úgy emlegették, mint olyan területet, ahol a magyar »Mi Atyánk« végződik", tehát már abban az időben a magyar-szlovák nyelvhatáron feküdt.

4 Noha a település határában igen eredményes földművelést folytattak, a város igazi hírnevét kézművesei és kereskedői alapozták meg, tartották fenn. Rimaszombat heti 1. Zsúpos Zoltán: Szitkok, átkok, káromkodások Rozsnyón a XVII-XIX. században. In: Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Debrecen, 1991. 365-392. 2. Itt mondok köszönetet a Rimaszombati Levéltár vezetőjének és munkatársainak a kutatásaim során tapasztalt előzékenységükért, folyamatosan megnyilvánult segítőkészségükért! Az említett levéltárban az alábbi, Rimaszombat városára vonatkozó forrásokat tanulmányoztam: Diarium Anno 1724.; Liber Processualis 1727-1730. (a továbbiakban: Lib. Proc. 1727-1730.); Liber Processualis 1732-1743. (a továbbiakban: Lib. Proc. 1732-1743.); Prothoc. Pol. Juridic. Criminal. Anno 1743. (-1752) (a továbbiakban: Prot. Pol. 1743-1752.) Prothoc. Liber. 17531762. (a továbbiakban: Prot. Lib. 1753-1762.); Prothocolum Juridicum, Anno 1763 inchoatum. (1769-ig) (a továbbiakban: Prot. Jur. 1763.) 3. Szabó T. Attila (gyűjt, és szerk.): Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. köt. Bukarest, 1976., II. köt. Bukarest, 1978., III. köt. Bukarest, 1982., IV. köt. Bukarest, 1984. 4. Findura Imre: Rima-Szombat szabadalmas város története. Budapest, 1894. 457