A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
DOBROSSY István: A cukrászdák története, cukrászok és más „édes”-mesterségek Miskolcon
a 470 négyszögöl nagyságú telken álló ház tulajdonosának Rosa Antal görög kereskedőt tünteti fel, s a ház „Miskolc, 2691" sorszámot kapott. 15 I. Ferenc császár 1828-ban gr. Reviczky Ádám bécsi mágnást nevezte ki Borsod vármegye főispánjának. A császári udvarban élő főúr - akinek Firenzében is volt lakása -, Miskolcon nagy beiktatási ünnepséget rendezett. 16 A beiktatási ceremóniára Jóst mestert hozatta magával, aki letelepedett a városban, s már 1828. júl. 20-án megnyitotta üzletét, amely az első, kávéházzal egybekapcsolt „czukorsüteményes bolt" volt Miskolcon. Ezzel kezdetét vette a svájci cukrászok több, mint fél évszázados miskolci tevékenysége. Jóst mester 1833-ban halt meg. Az avasi temetőben megtalálható síremlékén Adolf keresztnév szerepel, a sírkő hátlapjára az 1890-ben meghalt Müller Oszkár neve is fel van vésve, s e kérdéskör szakértője, Rózsa Miklós joggal kételkedett abban a feliratban (is), amely így olvasható: „Adolf Jóst Gest (or)ben den... Mai 831. Miskolczi czukrászipar megalapítója 1828. évben." 17 Ti. 1828-ban a „czukrászipar" fogalom még nem volt ismeretes. Kiderítette azt is, hogy Adolf a „Helvéczius" Jóst János fia volt. így indokolt, hogy a sírkő Jóst János cukrász sírját jelöli, tehát az első cukrászmestert Miskolcon Jóst Jánosnak nevezték. (1928-ban a vármegyeházán a miskolci cukrászat centenáriuma alkalmából leleplezték Reviczky Ádám egészalakos képét. Itt hódoltak a miskolci cukrászok, s erre az alkalomra újították fel az avasi temetőben a sírkövet is. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a már nem olvasható felirat helyére új név került, s így vonult be a köztudatba Jóst mester fiának a neve. A napjainkban már ismét megkopott síremléken ezért olvasható Jóst Adolf neve.) 1833-ban Zuan Rudolf cukrász fordult a város képviselő-testületéhez letelepedési engedélyt kérve. Kérvényének szövegét nem ismerjük, de az arra készült válaszlevelet igen, s ezt jelenleg a Herman Ottó Múzeum történeti gyűjteménye őrzi. Ezt a különleges értékű dokumentumot alábbiakban szó szerint közöljük: „Mi Privilegialt Coronalis Miskólcz Városa Bírája, és Tanácsa adjuk tudomásul mind azoknak, a kiknek illik ezen Levelünknek rendiben hogy a midőn Mi az alább írt Esztendőben, Hónapban és Napon Városunk némely köz Dolgai fel vétele és el intézése végett Városnak Köz Házánál öszve jöttünk, s ülést tartottunk volna: akkoron Betsületes Zuan Rudolf, mesterségére nézve Czukkor Sütemény Készítő Folyamodó Levelével az eránt keresett meg Bennünket, hogy ő Lakását Szabad Királyi Eperjes Városából Városunkba által tenni, s ennek tagja lenni kívánván, őtet lakossaink száma közé fogadnánk be Mint hogy nevezett Zuán Rudolf eddig jó maga viseletét s erköltsi tulajdonságát az előttünk be mutatott Bizonyság levele által hitelesen bizonyítván ennél fogva benne továbbra nézve így egy hasznos polgárt reményleni lehetne. Őtet a kebelünkbeni Lakosok száma közzé be fizetvén a köz határozás követkesztében a Város Köz Szükségeit Fedező Cassába 12 conventius fkát, az Uradalmi Tettes főbb tisztség jóvá hagyása mellett be vettük, és be iktattuk. Melyről is a többször nevezett Zuán Rudolf kívánságához képest ki adattuk ezen Városunk Pecsétjével meg erősített Bizonyság Levelünket. Miskolczon, Augustus Hónap 30dik Napján 1833dik Esztendőben Tartott Tanács Gyűlésünkből. Privilegialt Coronalis Miskólcz Városa Bírája és Tanácsa. Kiadja ezen Privilegialt Város Hites Fő Jegyzője Kóródi Ferencz." Az eredeti levél szövege alatt megjegyzés: Ezen engedelem levél előttem bemutatván ezennel az uradalom részéről helybenhagyattatik. Miskolcon Karácson hava 22 kén 1834. Vachtler Albert... úgymint az uradalmi Igazgatónak ez időben felhatalmazott Helyetese. 15. Marialaki Kiss L., 1957. 111. 16. SzendreiJ., 1911. (IV.) 220-231. 17. Rózsa T., 1975. 245. , 331