A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

meghalt fiatalember, aki 1839-ben részt vesz a pozsonyi országgyűlésen, az ott lezajló eseményekről levélben tájékoztatja. (1.99.)

53 Nem késlekedik tehát ő sem, s hamarosan elindul országgyűlési tapasztalásra, s naplójában igen részletesen emlékezik meg az üléseken elhangzott beszédekről (1839.

1. 113-tól). 1840-ben Pesten patvaristáskodik. Pesti útja alkalmával találkozik Kossuthtal, s akinek tiszteletére előző este a miskolci fiatalság fáklyás felvonulást, s ünnepélyes zenét rendezett, s vele most együtt gyalogolnak órákon keresztül Pestre. Ezt az utat egy életen át megőrizte emlékezetében. (II. 30-31.) Pesten Szűcsöt minden érdekli, ami az ország ügyeivel kapcsolatos. Részt vesz a pesti megyegyűlésen, s elítéli a katolikus egyházat a vegyes házasság kérdésében védett merev álláspontjáért. 1840. szeptember 7-én a pesti ifjakkal köszönti a fővárosba érkező Wesselényit. Ha egy templomi prédikációban reformeszméket, a polgárosodás gondolatait fedezi fel, szívesen le is írja. Székács Lajos református lelkész fennen hirdeti, s naplóírónk igazat is ad ebben neki, hogy a keresztényi szeretet ellen van a születési előjog és életmódkülönbség. (II. 54.) Nem késlekedik, hogy bekapcsolódjék a pesti fiatalság politikai életébe. A Privorszkykávéházban volt ebben az időben az ifjúság „gyűlhelye", s innen indul a fiatalsággal együtt, 1841. június 27-én, hogy Kossuth tiszteletére fáklyás zenét adjanak. (II. 113.) Itt éri az első kellemetlen tapasztalata: értesül arról, hogy a törvényszék jeles posztjait hízelkedők töltik be. (II. 122.) Pesten tud arról a „botrányról", amely a magyar színházban történt 1840-ben, amikor egy színházi előadás után a lelkes ifjúság a Marseillaise-t énekelte. (II. 70.) A pesti évek igen erős benyomást gyakoroltak az ifjúra. Megtanulta, hogy az ifjúságnak hallatnia kell a hangját, ha azt akarja, hogy szerepet kapjon a politikai életben, s ha eszméit meg is akarja valósítani. S nyilván nem kevés része volt neki is abban, hogy Miskolcon a negyvenes évek legelején megalakult a Major utcai tudós társaság. Talán nem tulajdonítanánk ennek a körnek, a fiatalok intézményeinek nagyobb jelentőséget, ha erről Szűcs Lajos, naplóírónk öccse nem írna még ötven esztendővel később is egy kisebbfajta tanulmányt.

54 Ebből kiderül, hogy az itt összejött fiatalok reformterveik megvalósítása érdekében indítottak harcot, s arra törekedtek, hogy jelentős politikai posztokra az ifjúság emberei kerülhessenek, s éppen ennek a társaságnak köszönhető, hogy Szemere Bertalan politikai pozícióhoz jutott. Szendrei maga is ismeri ezt a társaságot, s tevékenységüket Szűcs Lajostól kölcsönzött gondolatokkal és mondatokkal értékeli. Szűcs Sámuel 1886-ban kerít sort a társaság munkájának értékelésére, s ezt is Kun Jánosról írt nekrológja kapcsán teszi. E társaság tagjai Kun János házában találkoztak rendszeresen. Tudósnak azért nevezték, mert Kun Jánoséknál lakott Szontágh Gusztáv a jeles filozófus, aki rokonszenvezett ezzel a fiatalsággal. Gyakran megjelent közöttük Szemere Bertalan is, aki kezdeti politikai sikereit ennek a társaságnak köszönhette. (XII. 171.)

55 53. Telegdy Pál Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós iskolatársa és jó barátja volt Miskolcon. Előbb házitanító volt. 1837/38-as tanévben Eperjesen folytatott jogi tanulmányokat. Ugyanitt tanulta meg az angol és francia nyelveket. 1838/39-ben jogi tanulmányait továbbfolytatta Késmárkon. Gyakornok Palóczy László mellett volt a pozsonyi országgyűlésen. 1839-ben királyi táblai jegyző, 1840-ben részt vett Pesten a királyi tábla ülésein. 1841-ben Pesten készült ügyvédi vizsgára. 1842-ben halt meg. írásai megjelentek a Jelenkorban és a Honművészben, valamint 1842-ben az Almanachban. Az Árva Hon című versét a cenzúra nem engedte kinyomtatni. Drámát írt Báthory Erzsébetről. Ez Szűcs Sámuel szerint nem sikerült. Első drámai szárnypróbálgatása maradt ránk, amelynek témája Dobó és az egri várvédők küzdelme. Vö. Kilián: 1972 b) 54-55.; Kilián 1974 a) 171-192. 54. Szűcs Lajos: Az 50 év előtti nagy napok idejéből.; Vö. még: Szendrei: i. m. IV. 260-261. 55. Vö. Szendrei: i. m. IV. 260-261, Kilián: 1972 b) 42-44. 310