A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

kai lépései bátrabbak voltak, mint bátyjáéi. S ezért a reformévekről írt kötetek irodalomtörténeti szempontból értékesebbek, olvasmányosabbak. Később azonban a Miklósban is fellelhető oktalan félszegség egyénisége teljes kibontakoztatásában komoly akadályt jelentett. A szabadságharc bukása után ő is magába zárkózott. A veszteség, politikai álmainak elvesztése miatti fájdalma elhatalmasodott benne, s a napló szárazzá, tények puszta közlésévé vált. Elzárkózott a politikától is, idejének tekintélyes részét gazdálkodásba és a hivatali munkába fektette. Meg nem nősült, testvéreivel azonban továbbra is eleven kapcsolatot tartott. Életrajzát bátyja, Sámuel foglalta össze.

39 Halála után, 1888. augusztus 4-én olvashatjuk bátyjától, Samutól a következő sorokat: „Augustus 4-n Végzem, boldog emlékű szeretett, s jó testvérem hat darab naplója olvasását. Nagy gyönyörűséget találtam az ő megjegyzéseiben, melyek fedhetetlen jellemre, és nem mindennapi képzettségre vallanak, hatása az volt reám, mintha élővel társalkodtam volna. Utódaim is őrizzék-meg ezeket, mint megbecsülhetetlen kincseket, és kövessék az elhunytnak jó példáját!!!" (Sz. S. XIII. 49.) Valóban, Miklós hat kéziratos füzetet írt tele élete során. Erről Leszih Andor már tesz említést, Kilián István egy helyütt részletesen idézi, majd a naplót válogatásban ki is adatta.

40 Minthogy élete során több, kisebb-nagyobb publikáció jelent meg tőle országos és helyi lapokban, életét, s álneveit ismerteti Szinynyei is.

41 A napló adatait azonban magunk is igen sokszor használtuk fel, s egy-egy adat idézése során a kötetek leglényegesebb jellemzőit ismertettük. Miklós fiatalabb korában publikált, Samu idősebb korában vált krónikássá, Miskolc történészévé. Mindenesetre a hagyomány, amit valószínűleg legelsősorban az apa és Szemere Bertalan példája inspirált, öröklődött, s a család még egy tagja, idősebb Szűcs Sámuel második feleségétől született fia, Lajos is hódolt az írás szenvedélyének. Lajosról azonban alig tudunk valamit. Szűcs Lajostól kézirat eddigi tudomásunk szerint nem maradt ránk, bár Szendrei Miskolcról szóló monográfiájában tesz úgy is értelmezhető megjegyzést, ami szerint joggal tételezhetnénk fel, hogy magának Lajosnak is voltak kéziratos naplókötetei.

42 Az bizonyos, hogy a reformkor politikai csatározásairól, a szabadságharc dicsőséges napjairól való kisebb-nagyobb emlékeit a század végén közzétette, s később, monográfiája megírásához ezeket a közléseket használta fel Szendrei,

43 majd a szabadságharc centenáriumán Sárközi Andor is.

44 Idősebb Szűcs Sámuel, ennek fiai Samu, Miklós és Lajos tehát egy történelmi korszaknak, a magyar reformkornak, a szabadságharcnak, majd az önkényuralom és a dualizmus korának voltak helyi krónikásai. Mi késztette a családot erre a szenvedélyes közlésvágyra? Ki vagy kik indították el először az apát, majd mindhárom fiút a krónikaírás mesterségében? Idősebb Szűcs Sámuel 1804-től 1808-ig járt a sárospataki iskolába. Az első indítást valószínűleg innen kaphatta. Itt - feltehetőleg Csokonai hatására - még 1796-ban 39. Sz. S. XII. 297-308. 40. Leszih: i. m. Vö. még: Kilián: 1974 b); Szűcs Miklós naplója. 41. Szinnyei: i. m. XIII. 1185-1186. írói álneveit maga is megemlíti naplójában: (y), XXX; Vö. Szűcs Miklós naplója III. 21., III. 21 b), III. 23 a), 40 a), 40 b), 49 b), 52 b), 53 a), 58 b), IV. 13 b). 42. Vö. Szendrei: i. m. IV. 61., 65., 70., 73., 76., 80., 85., 90., 98., 139., 140., 238., 261. 43. Szűcs Lajosnak az alábbi írásai jelentek meg: Nemzeti őrsereg alakulása Miskolcon 1848 március havában. BmL 1898. 26. sz.; Hogy és hol született a dicső 9. honvéd zászlóalj egyik százada 1848 tavaszán. BmL 1898. 35. sz.; Évforduló. A borsodi tízhetes önkéntes nemzetőr zászlóalj alakulása és a pákozd-sukorói csata. BmL 1898. 78. sz. Az 50 év előtti nagy napok idejéből. BmL 1899. 28. sz. Naplójegyzetek Borsod 1883. 18., 19. 44. Sárközi Andor: i. m. 303