A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

FARAGÓ Tamás: Városi halandóság Magyarországon a 18–20. században

közegészségügy fejlődése, illetőleg a járványok és a városi halandóság összefüggéseit is, amelyek a nemzetközi szakirodalomban sem lezárt, hanem továbbra is vitatott kérdések. Mindehhez szükséges lenne a városi halandóság 18. századi adatainak szisztematikusabb és komolyabb gyűjtésére, valamint a 19. század első felének adatait feldolgozó elemzések korrekciójára.

4 Az elemzések során pedig törekedni kell a csecsemő- és gyermekhalandóság változásainak, valamint az egyes társadalmi rétegek (településtípusok) régiók halandósági különbségeinek az eddigieknél módszeresebb feltárására és általában a finomabb elemzési technikák alkalmazására. (Erre jó példákat mutatnak Hablicsek László 1991 vizsgálatai.) Az újabb magyarországi várostörténeti monográfiák népességi fejezetei (Kováts 1982., 1985., 1991.) általában nyers népmozgalmi arányszámokat dolgoznak fel, melyekhez időközönként az egyszerű halandósági korszerkezet illetőleg az egykorú, meglehetősen labilis terminusok használatára kényszerülő haláloki elemzés társul. Mindez azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy a magyarországi városi halandóságról az eddigieknél sokkal biztosabb, tartalmilag és területileg egyaránt megalapozottabb képet nyerhessünk. Pedig-remélj ük, ezt sikerült bizonyítanunk - e témában sokkal több rejlik annál, minthogy egy-egy összefoglaló várostörténet mellékfejezeteként szerénykedjék. IRODALOM Acsádi György-Klinger András 1965. Magyarország népesedése a két világháború között. Bp.: 329. p. Andorka Rudolf-Faragó Tamás 1984. „Az iparosodás előtti (XVIII-XIX. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata." In: Agrártörténeti Szemle (26) 402-437. B. Sergő Erzsébet 1964. „Rákospalota népi táplálkozása." In: Néprajzi Közlemények (9) 190-256. Bácskai Vera 1979. „Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján (1735-1830)." In: Tanulmányok Budapest Múltjából (21) 49-104. Bairoch, Paul 1988. (1985) Cities and economic development from the dawn of history to the present. London: Mansell. 574 p. Benda Gyula-Faragó Tamás 1980. Population et agriculture en Hongrie (1740-1830) Croissances, systémes familiaux, régions, sutpopulation. Kézirat. Benedictow, O. J. 1987. „Morbidity in Historical Plague Epidemics. In: Population Studies" (41) 401-431. Bourdelais, Patrice 1988. „Városi járvány-e a kolera?" Tények és példák. In: Világtörténet 72-79. 4. Fáy András (1854) adatgyűjtésének újraszámolása kapcsán (8. tábla) kiderült, hogy nemcsak Erdély és a Délvidék adatai hiányoznak belőle, hanem - miközben a reformátusok és a magyar etnikumú települések túlreprezentáltak -, a nem magyar kisvárosok adatait szintén elég hiányosan tartalmazza. A B. Lukács Ágnes által tervezett és végrehajtott reprezentatív mintavétel (Hablicsek 1991) területileg igen korlátozottan használható és ebből következően lényegében nem veszi kellőképpen figyelembe a „régi városok" halandósági adatait. 199