A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

FARAGÓ Tamás: Városi halandóság Magyarországon a 18–20. században

Csecsemő- és gyermekhalandóság Magyarországon a 19. század első felében 8. táblázat CsecsemőGvi írmekhalam dóság halandóság 0 1-10 összesen Megfigyelt éves település ezrelék az összes halálozás százalékában Városok Budapest a) 320 36,9 24.0 60,9 1 Alföldi parasztvárosok a) 230 ' 32,1 28,3 60,4 21 Dunántúl a) 236 30,9 25,8 56,7 10 Felvidéki, a) 220 24,3 24,1 48,4 17 Felvidék II. b) 25,6 26,0 51,6 3 Egyéb városok a) c) 252 27,8 26,7 54,5 8 Falvak Alföld a) 247 33,9 24,6 58,5 17 Dunántúl a) 229 31,2 26,0 57,2 13 Felvidéki, a) 171 22,1 24,7 46,8 6 Felvidék II. d) 173 25,6 16,4 42,2 35 a) Fáy András adatai (1837-1846 átlaga) után számítva. Az adatgyűjtésben a református felekezetű és magyar etnikumú települések némileg túlreprezentáltak b) B. Lukács Ágnes adatai (1822-1828 átlaga) c) területileg-társadalmilag a fenti csoportokba be nem sorolható települések: Vác, Eger, Miskolc, Tarcal, Tiszújlak, Szalonta, Dunaszerdahely, Somorja d) a kishonti szeniorátus evangélikus szlovák falvainak adatai (1803) Forrás: Fáy 1854. után számolva, Fejes 1812. Csecsemőhalandóság Magyarország városaiban a 18-20. században 9. táblázat 0 évesek az összes halott százalékában 18. század vége 1837-46 1882-93 1901-10 várostípus Budapest 39,1a) 36,9 27,5 21,5 A,Cb) Nagyvárosok Debrecen Pozsony Sopron Szeged c) 30,7 42,8 31,2 B 24,8 d) 29,4 24,0 A 31,8e) 31,4 25,6 25,3 A 36,5 f) 30,2 32,6 31,3 B 192