A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

így Hernádkércs, Halmaj, Léh, Rásonysápberencs, Kázsmárk, Kupa és az erdőgazdasági telephellyel rendelkező Méra részesedhetnek." A tsz-ekhez képest nagyobb népességeltartó képesség azonban itt is alatta marad az ipari, ül. egyes tercier ágazatok nyújtotta lehetőségeknek. Az Alföld, ill. a megyében Dél-Borsod területén a falvak feléledését hozó, a lakosság tőkeerejét növelő háztáji és kisüzemi gazdálkodásnak a természeti tényezők korlátozó hatása, a tőkeerős, a szervezést kézben tartó nagyüzemi háttér, a szükséges kisgépek hiánya, valamint a háztáji állattenyésztés bővülése ellen ható szabályzók (alacsony húsfelvásárlási ár, magas táp-, ill. takarmányárak, adó) következtében korlátozottabbak voltak a lehetőségei ezen a vidéken.

100 A korábban virágzó parasztgazdaságok alapját jelentő állattenyésztés a kisüzemekben is egyre sorvadt. Ma is van azonban néhány - főként a tsz-szervezésből kimaradt - település, ahol a megélhetés legfontosabb forrásai közé tartozik a szarvasmarhatartás. Ilyenek Selyeb, Mogyoróska, Regéc települések.

101 Településfejlesztő erőként jelentkezik még a háztáji gazdálkodás Baktakéken, Hernád/cércsen (kertészkedés), Göncön, Vilmányon, Vizsolyban (burgonyatermesztés), a szakcsoportok hódításával Selyeben, Fancsalon, Encsen, Novajidrányban^Felsővadászon s új más településeken is (gyümölcstermesztés).

102 Az encsi városkörnyék nagy részében azonban sem a helyi ipar, sem a tsz-ek, sem az állami gazdaság és a háztáji, kisüzemi tevékenység nem képes a területi fejlődést előre vinni. Erősödött azonban a Sajó-völgyi iparvidék munkaerőszívó hatása a 70-es években is. A terület egészén az ingázók száma 4892 fővel, közel 80%-kal növekedett 1960 és 1984 között, így ma a foglalkoztatottak majd 50%-át teszi ki.

103 Csakhogy míg a jó közlekedési lehetőségekkel rendelkező, az iparvidékhez közelebb fekvő alsó-Hernád-völgyi településekben az ingázók arányának növekedése a mezőgazdálkodás kedvezőbb lehetőségeivel párosulva a terület átlagánál gyorsabb fejlődést, urbánusabb környezet kialakítását, a népességmegtartó erő növekedését eredményezte, addig a távolabbi területeken éppenhogy a népességmegtartó erőt csökkentette, a munkavállaló kiszolgáltatottságát növelte. A felső-Hernád-völgyi és a dombvidéki településekből a munkavállalás egyre nagyobb többletköltség és -idő ráfordítással vált megoldhatóvá. Csupán a munkaerő értékesítése érdekében is a lakosság fokozott áldozatvállalására volt szükség. Ezt egyrészt az életformának a kulturálódás, szabad idő, társas kapcsolatok, közösségi élet rovására történő át-, ill. kialakításával vagy elköltözéssel próbálták feloldani. A kényszerítő hatást a 80-as évek közepétől jelen lévő munkanélküliség csak növelte. A megyében a munkaképes korú népesség számához képest e területen található a legtöbb munkanélküli (5,1%),

104 ami a cigány népesség nagy arányával is kétségkívül összefüggésben van. A gazdasági szférában lejátszódó - az iparvidék lakóövéhez sorolható Alsó-Hernád-völgy településeit kivéve - kedvezőtlen folyamatok, az infrastruktúra elmaradása következtében a 70-es években is folytatódott a területről való elvándorlás, és a térség lakónépessége egy évtized alatt 6 és fél ezer fővel csökkent. A körzet településeiből mintegy 9000 lakos vándorolt el. A 80-as években a népességszám csökkenésének 99. Pl. a léhi állami gazdaság segítségével oldódott meg az orvosi ellátás, Léh, Rásonysápberencs, Kázsmárk településekben (Észak-magyarország, 1985. VIII. 12. pp. 5. Három község egy rendelője) 100. BerényiL, 1976. 101. NyírőE., 1985. 102. Mészáros M., 1989. 103. B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyve, 1961. Kovács A-né-Menyhért B., 1987. 104. B.-A.-Z. Megyei Tanács VB. kimutatása, 1988. 373