A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

az 1896-os összeíráskor a földterület közel 50%-át tették ki a kis- és törpebirtokok.

39 Ezek tőkehiány miatt nem voltak képesek, a nagybirtokok pedig a magas természetes szaporodás

40 mellett bővítetten újratermelődő földnélküliek nagy aránya következtében nem voltak ösztönözve a modernizálásra. A közismerten az innovációra legfogékonyabb középbirtokok a zempléni részről csaknem teljesen hiányoztak, és a terület többi részén sem tudtak dominánssá válni

41 (4. kép). Az 1896-os mezőgazdasági összeírás szerint a terület mezőgazdasági gépesítettsége messze elmaradt az ország más tájaiétól.

42 Kivételt csupán a főként haszonbérletben legtöbbször zsidó vállalkozók által - műveltetett középbirtokok jelentettek.

43 A modernizálás elszalasztásával, a technikai, technológiai újítások átvételének késleltetésével a termelési viszonyok általános megváltozása közepette a néhány évszázaddal ezelőtt még kedvezőnek tekintett természeti adottságok megítélése egyre kedvezőtlenebb lett. A talajt egyre jobban kizsigerelő, alacsony hatékonyságú gabonatermesztés dominanciáját sem sikerült megváltoztatni. A 19. század második felének agrárválsága idején, amikor országosan a gabona vetésterülete 60% alá csökkent, ezen a területen meghaladta a 75%-ot.

44 Az ok az észak-abaúji piacok biztos fogadókészségében és az északnémet sörgyárak által jó minőségűnek tartott és keresett sörárpa nagyobb arányában rejlett.

45 A biztos piaci háttér birtokában tehát a földbirtokosok nem voltak érdekeltek a szántóterületek csökkentésében, sőt ellenkezőleg - legelők feltörésével, erdők irtásával növelve a területet

46 próbálták a rosszabb természeti adottságokból és az alacsony hatékonyságból adódó hátrányaikat behozni. A legelőterületek csökkenése azonban a kisparaszti állattenyésztés bővülésének szabott gátat. A természeti és a gazdasági szféra közötti összhang megbomlását nem enyhítette az évszázadokon keresztül sikeres szőlőtermesztés nagyüzemi növelésére tett kísérlet, mert 1880-tól a filoxéra gyakorlatilag elpusztította a vidék szőlőállományát.

47 Igaz, nyomában felpezsdült a gyümölcstermesztés

48-Forró, Pamlény, Boldogkőváralja, Bol39. A Csereháton 50,2%, 34,3%, 15,5%, a Hernád-völgyben 51,8%, 24,5%, 23,7%, a zempléni peremvidéken 45,9%, 3,6%, 50,5% volt a törpe-, ül. kisbirtokok, a középbirtokok és a nagybirtokok részesedése a művelt földterületből. (B.-A.-Z. m. T. 1970. településsoros adatok) 40. Évi % körüli. 41. 1896-ban a Csereháton 58, a Hernád-völgyben 56, a zempléni peremvidéken 5 100-1000 kat. h. közötti középbirtok volt (Gazdacímtár, 1896) 42. 1865-ben Abaúj-Torna megyében új gép csak 1-2 nagybirtokon volt és 1896-ban is a megyék között a 31. helyen állt pl. az 1 gőzcséplőgépre jutó szántóterületek alapján (B.-A.-Z. m. T. 1970. 51.) és a 100 kat. h. szántónál többel rendelkező gazdaságok közel 50%-ában nem volt vetőgép (Gazdacímtár, 1896) 43. Ilyenek voltak pl.: Klein Lajos vizsolyi, Addler Emánuel monaji, Grünstein Sámuel tornyosnémeti, Klein József csobádi, Grünbaum Ferenc büttösi gazdasága, ahol lokomobil is és a szántóterülethez képest viszonylag több vetőgép, eke, szecskavágó . . . volt. (Gazdacímtár, 1896.) 44. B.-A.-Z. m. T. 1970. 54. 45. Uo. 46. A szántó aránya 1896 és 1936 között (a trianont és a gazdasági világválságot követő visszaesés ellenére is) a Csereháton 58,5%-ra, a Hernád-völgyben 67,2%-ról 71 %-ra, a zempléni részen 23,6%-ról 25,6%-ra növekedett, elsősorban az erdők s kisebb részben a legelők rovására (B.-A.-Z. m. T. 1970. településsoros adatai) 47. B.-A.-Z. m. T. 1970. 54. 48. Abaúj megyében az 1870-80-as évek táján „Gönc és vidékének cseresznyéje, almája, fajai, minősége tekintetében jeles" és ugyancsak híres a „Reine-claudea és a Beszterczey szilvája". Híresnek tartják továbbá a korláti őszibarackot, valamint Göncz és környéke kajsziját, őszibarackját, mit „szép mennyiségben" termesztettek. (B.-A.-Z. m. T. 55.) 360