A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

OLAJOS Csaba: A tarcali koronauradalom építészeti emlékei

1807-ben tulajdonában lévő a mai Fő u. fekvő bolthajtásos épületét (amely a zsidók zsinagógájául és lakásául szolgált) a tulajdonjog fenntartása mellett iskola és tanítói lakás céljaira átengedte. A Zemplén megyei izraelita egyházközségek között a XVIII. században Tárcaírói nem történik említés. A Zempléni Adalékok 1911-es száma (214221. oldal) a Zemplén v. megyei zsidó családfők az 1811-12. években c. tanulmány szerint „Megemlítésre méltó, hogy az 1811-iki lajstromban a tarcali „zsidók szegényháza" . . . mint külön jogi személy fizet árendát. Stílusában késő barokk-copf és korai klasszicista elemekkel.

42 Nyugati és keleti homlokzata felett emelkedő barokk íves attikafallal, mely a nyeregtető vonala fölé emelkedik. Nyugati homlokzata előtt, karzati feljáróul szolgáló toldalékkal, melynek fedélszékét bádog borítja. A templom szabályos téglalap alakot mutat. Alaprajzilag a belső tér egy háromoszlású teret takar, amely az előcsarnokból a felett elhelyezkedő karzatból és a földszinti központi liturgikus térből áll. A liturgikus tér a karzati egységgel együtt síkfedésű. A karzat a templomtér nyugati részén helyezkedik el és csak kívülről közelíthető meg (20. kép). A zsinagóga fala kívülről-belülről vakolt tufa kőfal, az ablakok faragott kőkeretezésűek. A külső vakolt falmezőt fehér-sárga színezésű függőleges és vízszintes tükrök tagolták. A belső vakolt falfelületek és a mennyezet festett volt. Legdíszesebb a liturgikus tér mennyezeti festése. Tervezőjét éppúgy, mint belső dekoratőrait, kőfaragómesterét, igényes kivitelű kovácsoltvas rácsait készítő lakatosát nem ismerjük. A koronauradalom építészeti emlékei A koronauradalom az elkobzott Rákóczi-javakra épült. A mezőváros legjelentősebb birtokosa ugyanis 1603-tól a Rákóczi fejedelmi család. 1. Rákóczi-ház (Nagy Curia) = Királyudvar: A birtokbavételre utal egy „Beiktatási parancs a leleszi konvent számára, hogy Rákóczi György borsodi főispánt és Lórántffi Zsuzsannát, feleségét vezessék be egy tarcali ház birtokába (kelet nélküli piszkozat 1630. előtt mivel Rákóczi még borsodi főispán). A ház Tarcal mezővárosában, amelynek délről Szuhay Gáspár és Mátyás háza, észak felől Csapó István háza, hátulról pedig Abony Menyhért háza a szomszédja.

43 A beiktatási parancs arra utal, hogy egy meglévő ház birtokában lett beiktatva Rákóczi György - tehát az ún. Rákóczi-ház már a XVIXVII. század fordulójára fennállhatott, amely azonos a „Királyudvar" nevezetű épületegyüttessel (T. 1. farc. 4. no. 370 kamarai telek). Az 1644. II. 28-án felvett inventárium szerint:

44 Vágjon itth Tharczalon az Urnák eő Nagysaghanak egy Udvarhaza, mellyen vagion ket fele nyilo Deszkás kapu. Azon vágjon ket fekete Pánt Vas, be Zarlo Vasaiual együt. Egy kis kapu Vágjon raita azon Záár Vas. Kapu mellet való fel Hazaczka Üvegh Ablaka vágjon ketteő vas rostelyaual együth no. 2. Egy Kicziny Négy Szeghü Asztal lábastul benne no. 1. Egyes Kaár Szék vágj on Ketteő no. 2. Vágj on Aito ray ta Zöld, bellet es Plehes no. 1. 42. Vő. 41. jegyzet. 43. O. L. NRA 285/35. 44. U et C. 7. f. fasc. 118/4. 90