A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

OLAJOS Csaba: A tarcali koronauradalom építészeti emlékei

elfértek, oly nagy helyen épült fel a most is használatban lévő templom négyszög alakban. A tornyot 1792-1797-ben építették. A torony tetőzetét 1855-ben, a templom tetőzetét pedig 1869-ben átépítették. A torony falazatát és tetőzetét 1872-ben és 1891-ben felújították (14. kép).

38 Az 1924. július 14-én ciklon döntötte le a tornyot, amit újjáépítettek.

39 A templom egyszerű kialakítású, téglalap alaprajzú, homlokzata előtt copf plasztikával egyenletesen tagozott, bádogsisakos, órapárkányos toronnyal. Ablak- és ajtónyílásai kőkeretesek. A hajó sík mennyezetes. A bejárati oldal feletti kórus gerendás szerkezetű és a két ion oszlopra támaszkodik. A falak ion fejezetű pilaszterekkel tagozottak. Falazott szószéke fölött színvonalas, áttört barokk fakorona helyezkedik el (15. kép). Nagyváradon Jónás János építette 10 változatú orgonáját 1877-ben. Két harangja van: az egyik 1772-ben készült. Felirata: „A teljes Szentháromság Istennek tiszteletére öntötte a m. tarcali helv. csnf. tartó ecclesia." A nagyobb harang 1804-ben lett öntve. Felirata: „Isten dicsőségére öntetté a tarcali nemes református ecclesia, tek. nemes baji Patay Sámuel úr főkurátorsága alatt, tiszt. Jankai János úr, Kapossi Sámuel kurátor idejékben: Az élőket hívom az Isten házába; Az holtat kísérem gyászhanggal sírjába, Öntötte Cristián Librecht Kassán."

40 18. kép. A zsinagóga nyugati homlokzata 3. Theresia-kápolna: A Henye hegyen épült kis kápolnát a Grassalkovics Antal, a királyi kamara elnökének megbízásából építette Dresse Gottfried építőmester 1749— 50-ben Szent Teréz tiszteletére barokk stílusban. Az épület ovális alaprajzú, homlokzata előtt alacsony toronnyal. Teréz oltárát Hartman József készítette.

41 Jelenleg üres az épület. Az 1970-es évekre teljesen lepusztult épület állagvédelmét a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság biztosította (16-17. kép). 4. Zsinagóga: A XVIII-XIX. század fordulóján épült, amiről Divald Kornél Magyarország művészeti emlékei c. könyvének 234. oldalán ezt írja: „A hegyaljai zsidó templomok közül a mádi, tállyai és tarcali maradt ránk XVIII. századbeli copf-stílusú alakjában. Mind a háromban a thóra fülkének pazarul faragott fantasztikus keretében sűrűsödik össze minden díszítés." (18-19. kép.) Korábban a mezőváros zsidó közössége imaházul a koronauradalom kereskedelmi boltnak épült épületét használta, amikről a Canonica Visitáció 1814-ben így ír: „a királyi kincstár az akkori plébános kérésére 38. Adalékok a Tiszántúli . . . i. m. 39. Mosolygó J., i. m. 157. 40. Adalékok a Tiszántúli . . . i. m. .• 41. Genthon /., Magyarország művészeti emlékei, 287. 42. Budapest, 1961.; Gazda A.-Kubinyi A.-Pamer N.-Póczy K.-Vörös K., Magyarországi zsinagógák, 115-117. Budapest 1989.