A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

OLAJOS Csaba: A tarcali koronauradalom építészeti emlékei

Egyházi épületek 1. Római katolikus templom: Először 1551-ben történik említés a tarcali plébániáról egy királyi adománylevélben, mely szerint: „a fentnevezett Tarczal mezővárosának gabona és juh tizedét mindenkor ezen mezőváros plébánosa a maga részére kapta, a borok tizedét pedig ezen városból mindig a tokaji várba szolgáltatták; ezen bortizedből azonban a tarcali plébánosnak minden évben négy hordó bort szolgáltattak".

28 Ezen királyi adománylevélből kitűnik, hogy a tarcali plébánia a XVI. század előtt alapíttatott. Gótikus plébániatemploma tornya előtt ferdén álló támpilléreivel a XV. században épült. A reformáció kezdetén egész Tarcal városa, pár családot kivéve, a református hitre tért át. A templom így 1562-ben már a reformátusok birtokában van. A templomot az 1606. évi jegyzőkönyv kéttornyúnak mondja. Ma már csak az egyik torony áll (9. kép).

29 A torony délkeleti támpillére felső részében latin felirat van vésve: „Ismerd meg tenmagadat. A mű mestere Hancman Márton 1615. évi május 16-án" - ami a templom átalakítására utal. A protestánsok 1671-ig használták a templomot. A Rákóczi-család 1603-tól birtokos a mezővárosban. Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye katolikus hitre tért át, és valamennyi Rákóczi-birtokból eltávolította a protestáns lelkipásztorokat és viszszavette a protestánsoktól a templomokat, köztük a tarcalit is. A templomot 1678. aug. 15-én Ali Kara Hasszán bég felgyújtotta, elpusztultak a templom harangjai is. A némileg renovált templomot 1687-91 között ismét a reformátusok használták. A katolikus plébánia 1699-ben lett visszaállítva. A katolikusok 1691-1706 között birtokolták a templomot, de 1706-ban a Rákóczi-felkelés idején felbátorodott tarcali reformátusok visszavették a templomot. I. József császár 1711. március 1-én kiadott rendeletével a vallás dolgában a felkelés előtti státust véglegesen visszaállította. Az 1687 körül némileg renovált templom annyira tönkrement, hogy teljesen használhatatlanná vált már a XVIII. század elejére, II. Rákóczi Ferenc így egyik lakóházát engedte át a kat. híveknek addig, amíg templomot építtetnek.

30 Eszterházy püspök 1763. március 23-i levelében tájékoztatja Grassalkovics Antal kamaraelnököt a templom állapotáról: „A szegény Tarczali Templomnak állapottya oly veszedelmes, hogy én már az Isteni szolgálat tartását is különös házhoz rendeltem. Ezen romladozott épületek jobbítását Exelentiád gratiájában ajánlom."

31 1764. január 26-i levelében sürgeti a püspök: „Kintelenítettem hivatalomhoz képest Tarczali templomnak romladozott állapottyára bizalmasan emlékeztetnem Exellentiádat s remélvén, hogy annak delineatiája (tervrajza) amellyet sub. 25-a Mártii 1763. méltóztatott parantsolni, már elkészült légyen, engedelmesen kérvén Exellentiádat, méltóztassék azon templomnak felépítésérül ajánlása szerint a szükséges rendeléseket megtenni."

32 A kamara Eszterházy püspök közbenjárására 1765. jan. 22-én elhatározta, hogy Tarcalon katolikus templomot építtet, s e célra a szükséges segélyt megadja. Építése 1765. márc. 10-én meg is kezdődött, majd 1766. július 31-én az újhelyi esperes által meg is lett áldva az új templom.

33 A plébániatemplom az Üdvözítő mennybe menetelének tiszteletére lett felszentelve (10. kép). A földrengéstől 1834. október 15-én megsérült a templom, a templomtestet 1836-ban, a tornyot 1856-ban hozták rendbe. A templombelsőt 1905-ben Urr 28. Kandra K.,\.m. 670-671. 29. Borovszky S., i. m. 121. 30. Kandra K., i. m. 672-673. 31. Prot. 1763. 433. 32. Prot. 1764. 29. 33. Prot. 1765. 352-353. 83