A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1988-1990

Mezőkeresztes- Testhalom 1990. október 30-án azonosítottuk a Mezőkeresztes-Testhalom nevű lelőhelyet, melyre Fekete Katalin és Fekete Tamás tanulók hívták fel a figyelmünket. Az általuk készített nagyon pontos térkép alapján találtuk meg a Tardi-ér mellett emelkedő, félkörívben húzódó halmot. A frissen szántott területen nagy mennyiségű cseréptöredék hevert a felszínen, többek között egy kis oltár(?), idol(?) lábrésze, plasztikus bordadíszű oldaltöredékek, valamint rengeteg áglenyomatos patics. Gyűjtöttünk obszidián pengét, kova magkövet, marokkövet és őrlőkőtöredékeket. A szakirodalomból eddig még nem ismert települést a rézkorban, bronzkorban és középkorban egyaránt használták. S. Koós Judit Miskolc-Diósgyőr, Váru. Balogh Sándor, a bükkszentkereszti múzeum vezetője jelentette, hogy a Vár utcában vezeték ásásakor rengeteg emberi csontváz került elő. A helyszínen láttuk, hogy a Vár utca 20. szám alatti Napközi Otthonos Óvoda előtt az utcában húzott árokban, az óvoda bejáratától 220 cm hosszan kerültek elő a csontvázak egy métertől másfél méter mélységig osszáriumszerűen. Datálásra alkalmas lelet nem került elő, így a temetkezés korát nem tudtuk kétséget kizáróan megállapítani. B. Hellebrandt Magdolna Novajidrány-Sárvár Egy 1984-ben előkerült kelta sír hitelesítése céljából kerestük fel a területet, mely Nikházy György erdész házától északra található. A feltárás során három hamvasztásos sír került elő. A leletek közül figyelmet érdemel a hatvan-boldogi típusú kard és a stomfai típusú, nagyméretű vágókés, mely tárgyak a temetkezés korát a LTB-re datálják. , B. Hellebrandt Magdolna Pere-Halmok 1990 szeptemberében terepbejárást végeztünk a hármas halomnál, ahol a bejelentők szerint beásások figyelhetők meg. A középsőnél egy nyitott, mintegy 3 méter mély gödröt találtunk, benne embermagasságú rakott kőfallal, amely mellett keskeny folyosó látható. A másik két halomnál is felfedeztünk bolygatási nyomokat, melyeket feltehetően „kincskeresési" szándékkal ástak. A halmok lábainál, a szántásban kora bronzkori (hatvani kultúra) leleteket gyűjtöttünk. B. Hellebrandt Magdolna-S. Koós Judit Zemplénagárd-Gerehomok I-II. A lelőhely a Dámóc-Zemplénagárd közötti műúttól délre helyezkedik el, a Gerehomok északi részén, kb. 100x100 méteres területen. A két szomszédos homokdombon Árpád-kori edénytöredékeket és salakdarabokat gyűjtöttünk. (Ltsz.: 90.23.1-15.) Zemplénagárd-Gerehomok III. A lelőhely a fentiektől DK-re mintegy 200 méterre egy nagyobb homokdombon helyezkedik el. A kb. 100X50 méteres sávban egy szétszántott kemence nyomát figyeltük meg, amelynek közeléből kora Árpád-kori cserepeket gyűjtöttünk. (Ltsz.: 90.24.124.) Zemplénagárd-Gerehomok IV. A lelőhely az előzőtől délre, kb. 50 méterre található. A kisebb homokdombot az 665