A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1988-1990

település gödreit, objektumait pusztította el. Májusban a bánya ÉK-i peremén rövid leletmentést végeztünk. A kiásott hat szelvényben négy urnasírt bontottunk ki. A területen két ház részletét tártuk fel, valamint egynek a ledózerolt felszínen már csak cölöplyukrendszerét figyelhettük meg. Ezek az objektumok valószínűleg császárkoriak voltak. Szórványleletként egy szkíta kori bronztűt is találtunk. A helyszínen végzett terepbejárás során csekély mennyiségű rézkori cserépanyagot is gyűjtöttünk. S. Koós Judit-Lovász Emese Tiszaladány-Nagyhomokos Folytattuk az 1987-ben megkezdett leletmentő ásatást. A két ásatási szezonban összesen 68 szelvényt tártunk fel, bennük 214 gödröt. A gödrök csekély mennyiségű bükki cserepet tartalmaztak, és előkerült három, e korszakból származó csontváz is. A 3. és 4. számú, két felnőtt férfi váza, zsugorított helyzetben, közös sírban feküdt, a sír foltját deréktájon vágta egy császárkori gödör. Az 5. számú sírban egy erősen zsugorított helyzetű, felnőtt nő feküdt, a sírgödörben és a váz koponyáján jelentős mennyiségű okkerfestéket fedeztünk fel. A rézkori (péceli kultúra) leletanyagot ép edények és nagy mennyiségű töredék képviselte. A császárkori telep területén egy edényben elrejtve hajdúsámsoni típusú bronz kincsleletet találtunk, mely két, elvékonyodó végű karperecet, egy kettős spirálisban végződő karperecet, valamint két, nyakkorongos csákányt tartalmazott, melyek közül az egyik gazdagon díszített. A késő bronzkort egy nagyméretű, nyomott gömb testű, kannelurával, girlandmotívummal díszített urna képviselte. Néhány gödörből jellegzetes, vaskori edénytöredékek is felszínre kerültek. Feltártuk a 3. és 4. számú, császárkori házakat. A 3. számú ház téglalap alakú, egyenes oldalú. 30 cm mélységben találtuk meg a beásás alját. Padlószintet csak egy kis felületen tudtunk megfigyelni. D-i oldalánál kövekkel körülvett, faszenes, égett folt jelentkezett, alatta átégett, tapasztott felület volt. A ház belsejében három cölöplyukat figyeltünk meg. Az ÉNy-i fal mentén 10-15 cm szélességben lefektetett gerendá(?) nyomát láttuk. A ház foltját jobbról és balról is gödrök érintették, ill. vágták. A 4. számú ház: két, középen egymásba kapcsolódó, lekerekített sarkú, négyszög alakú, erősen hamus foltként jelentkezett. Az 1. helyiség rövidebb oldalain, egymással szemben l-l széles s mély cölöplyukat bontottunk ki. A helyiség közepén két újabb cölöplyuk bontakozott ki. A 2. számú helyiség, szintén tapasztott padlószinttel, sarkain l-l cölöplyukkal mutatkozott. Anyaga: sok állatcsont, kevesebb kerámia. A leletanyagból kiemelendő egy aláhajtott lábú bronz fibula, a jellegzetes, II—III. századi kerámiaanyagból pedig „Faltenbecher", beregsurányi típusú, bepecsételt díszű töredék, besimított, sötétszürke edénytöredékek. 5". Koós Judit-Lovász Emese 1989. Alsóberecki-Horgásztanya A lelőhely a falutól Ny-ra mintegy másfél km-re, a Bodrog É-i partján egy kisebb homokdombon helyezkedik el. A domb tetejét kb. 2 évvel ezelőtt facsemetékkel ültették be, ennek során az ÉNy-i oldalán csontvázat találtak. A csontváz koponyája elpusztult, a jobb kéz egyik ujjperecén zöld patina látszott (HÓMÉ XXV-XXVI. 1986-87. 8.820.). Terepbejárásunk során a domb felszántott K-i és D-i szegélyén kora Árpádkori kerámiát gyűjtöttünk. Révész László-L. Wolf Mária 653