A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KLAUS ROTH: Néprajz és személyi számítógép

nek PC-kel a kiképzett kezelő személyzet hiányáról és a programrendszerek használatát tanító tanfolyamok hiányáról panaszkodtak; így például Tübingenből a következőt írták: „a bevezetés és a tanításba való bevonás az anyagi és személyi költségek miatt alig lehetséges". Sok intézet még csak most nemrégen szerzett be PC-t és ezért a tapasztalatok és információk hiányáról panaszkodnak. Általában a hiányok behozásának a szükségességére és a „PC-k felhasználásának erősen megnövekedett szükségességére" (Göttingen) utalnak. Semmi kétséget nem hagynak az intézmények és múzeumok válaszai a PC-k munkára való használásával kapcsolatban. A sikeres felhasználások palettája a „gyorsabb a munka mint az írógéppel"-től (Würzburg) az „irodai munka (szövegszerkesztés és adatbank)" (Passau), bibliográfiák készítése „máshogy már nem lehet elkészíteni" (Wien), „kéziratok, nyomtatványok és tananyagok összeállítása" (Innsbruck), a Desktop-Publishing, „éremgyűjtemény leltárba vétele" (freiburgi múzeum) válaszokon keresztül egészen az irodalmi szövegek kezeléséig és adatbankok felállításáig és a történelmi források kiértékeléséig (München) terjed. A Mesék Enciklopédiájánál „az elektronikus adatfeldolgozásban az adatbank felállítására jut a súlypont, az adatbank többek között címszó-listát, utaló-, tárgy-, név-, motivum-, és Aath regisztert tartalmaz. A bremeni DGV IVB-munkahelye majdnem minden munkát, egészen a nyomtatványok elkészítéséig, nagy teljesítményű PC-kel végez; a jövőbeli on-line-üzemmód tekintetében a bibliográfiai programok választékával és kifejlesztésével kétségtelenül az IBVnéprajz munkahely (Bremen) kerül vezető szerepbe. A múzeumi kollégák konkrét kéréseket fejeztek ki: fényképek, képek, építési tervek és háromdimenziós objektumok direkt regisztrálására alkalmas programokat kérnek. A véleményeket a következő képpen lehet összefoglalni: a PC-k használata időközben sok néprajzi intézet és múzeum felhasználó szerint „nélkülözhetetlen" (Detmold), „igen nyereséges" (Zürich), „nagymértékben megkönnyíti a munkát" (Hamburg-Altona). Ezzel szemben a szkeptikus vélemények csak nagyon ritkák: „az adatbevitel körülményes" (Marburg); a legtöbb intézmény a PC-felhasználás kiépítését tervezi. Ennek az első véleménykutatásnak a rezonanciái közel állnak a végső következtetéshez, miszerint sok kolléga és kolléganő további információk iránt is érdeklődik. Ezért azt javasolom, hogy a jövőben közöljünk beszámolókat speciális programok kifejlesztéséről és már meglévő programok konkrét felhasználásáról néprajzi feladatokban, elősegítve így a tapasztalatok cseréjét és átadását. Végül köszönetet szeretnék mondani azoknak a kolléganőknek és kollégáknak, akik vették a fáradságot és kitöltötték a kérdőíveket, valamint a munkatársamnak, Joachim Scheurernek, aki a véleménykutatás adatait előkészítette az SPSSPC programrendszerrel való feldolgozáshoz és kiértékeléshez. VOLKSKUNDE UND PERSONAL COMPUTER Ergebnisse einer Umfrage unter volkskundlichen Institutionen Bis vor wenigen Jahren für die Text- und Datenverarbeitung in den Kultur- und Sozialwissenschaften ausschließlich Großrechenanlagen, meistens die Rechenzentren der Universitäten und Akademien, in Betracht; Programme mußten meistens erst für die jeweiligen Forschungsprojekte mit großem Aufwand geschrieben werden. Durch die Entwicklung leistungsstarker und preisgünstiger Personal Computer und effizienter, benutzerfreundlicher Programmsysteme sowie durch die Vernetzung über Datenleitungen bieten sich inzwischen völlig neue Anwendungsmöglichkeiten. Von ihnen 647