A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MARGOT SCHINDLER: Komputerek alkalmazása kultúrtörténeti múzeumokban

Ennek ellenére azonban egy közös szabványos adatformában kell a célra szolgálniuk, és minimálisan a saját múzeumukon belül egymással összakapcsolhatóknak kell lenniük. A kezelési/alkalmazási rész tartalmazza a leggyakoribb egyéb adatokat az adott tárgyról, mint pl. a származási hely, restaurálási körülmények, kölcsönforgalom stb. Ebben a kezelőrészben lenne látható a gyűjteményeknek és a kezelésnek egy jellemző metszete. Miután az egyes múzeumokban fellelhető adattömegek egymástól lényegesen különböznek, az optimális hardver-konfigurációt alapos vizsgálatnak kell alávetni. A Modern Művészetek Múzeumában, ahol kb. négyezer db tárgy van elhelyezve, és ez alkotja a jelenlegi gyűjteményt, egy PC (személyi számítógép) esetleges hálózati perifériákkal teljesen kielégítené az igényeket. Ezzel szemben a Természettörténeti Múzeumban, ahol kb. 20 millió db tárgy van elhelyezve egy többezerszeres tárolóteljesítményre lenne szükség, ezért célszerűnek látszik szövetkezni a bécsi egyetem interfakultáris számítóközpontjával, ami jelenleg a háromra összesen kilenc tudományos múzeumi osztállyal rendelkezvén, minden igényt kielégít.

19 Ami a végleges szoftver-kivitelt illeti, még nincs végleges döntés. Az előrehaladott kiviteleket tehát úgy kell elfogadni, hogy azok még egy időn keresztül kitartsanak, amíg a műszaki, szervezéstechnikai és pénzügyi feltételek kialakulnak és létrejönnek, úgy, hogy a szövetségi múzeum vagy talán az összes osztrák múzeum egymással egy EDV-rendszer segítségével összekötővé váljék. A körülmények tárgyilagos szemlélése során kétségek támadnak abban, hogy ez a közös megoldás valaha egyáltalán létrejöhet-e. Ezen az alapon az osztrák néprajzi múzeum egyelőre egy saját utat" választott, és a saját komputerépítményeire egyedi/egyéni megoldást keresett és talált. Az osztrák múzeumok ellátása hard- és szoftverekkel a Néprajzi Múzeum (ÖMV) és a Jelenkori Intézet (IGV) számára Az Osztrák Néprajzi Múzeum és a Jelenkori Néprajzi Intézet jelenleg a következőkkel van felszerelve: összesen 9 db IBM-kompatibilis AT ill. XT személyi számítógép 286 ill. 386 típusa, DOS operációs rendszerrel. RAM-méret 640 KB-tól 1 MB-ig terjed és a merev lemezkapacitás (Hard-Disc) pedig 20-80 MB között van. Ehhez hozzátartozik 1 VGA és 2 EGA színes képernyős monitor és 6 MG A monitor, 1 lézernyomtató, 1 tintasugaras nyomtató, 4 db 24 tűs nyomtató, végül 2 db 9 tűs nyomtató komplettálja a felszerelést. A megvalósítás költségei a hardverek vonatkozásában kb. egy félmillió ÖS-re rúgnak, amit az ÖMV és az IGV folyóbüdzséjéből kellett fedezni. A Jelenkori Néprajzi Intézet számára az első PC 1987-ben készült el. Egy ottani alkalmazású kollegina mutatott először készséget a hideg vízbe ugrani és magát az új technika szolgálatába állítani. Általános tartózkodás volt tapasztalható kezdetben a kollégák részéről az új médiummal szemben, ami egyrészről a szellemi tudósokat állítólagos vagy valós bátortalanságuktól a műszaki innovációhoz akarta jóllehet átsegíteni, másrészről azonban a hiányzó kiképzést hiányolták. A mai generáció már a gyerekszobában együtt nő fel a komputerrel, de köztünk senki sem akadt, aki a múzeumban először konfrontálódott a számítógéppel, amint a számítógépes tapasztalatok egyre inkább alakultak, ne esküdött volna a kiképzés fontosságára. Csoportdinamikai fejlődésben figyelemre méltó, de hangsúlyozni szeretném, hogy nem akaratlan folyamat zajlott le. Az első komputer bizonyára elcsodálkozott, alkalmasint talán nevetett is, de 19. Hasonlít Péter Rebernik munkájához, aminek címe: Tudósítás a „Szövetségi Múzeumban fellelhető elektronikus adatfeldolgozás" munkacsoport tevékenységéről. 1989. december 2-i állapot. Géppel írott, illetve kézirat, 5. oldal. 632