A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BAKÓ Ádámné: Egy 18. századi imaszőnyeg vizsgálata és restaurálása

történt áztatás hatására az addig nem vérző színek kezdenek levérezni. Addig szárítgat­tam szivaccsal, hogy már vízmentes volt a tapintása. Sikerült úgy felitatni a vizet, hogy a papírvattás tunkoláskor a papírvatta izolálására nem volt szükség, nem tapadt a szőnyeghez. Keretre helyeztem a szőnyeget, melyre ritka háló volt feszítve. Ilyen hely­zetben ferdén kitámasztva a keretet, négy hajszárító segítségével tovább tudtam a szárítást gyorsítani. Ezt a szárítást két órán keresztül folytattam. Ezután a szőnyeget két réteg papírvattára helyeztem, felületére pedig csak egy réteget, így bizonyos fokú párolgás biztosítva volt, viszont a vatta az esetleges nedvesebb részeknél még szívhatott magába nedvességet. Másnap reggelig így maradt a szőnyeg. A tisztításnak látványos eredménye volt. A színek megélénkültek, a szőnyeg tapin­tása lágy, selymes lett. A rojtok visszanyerték színüket, fényüket, rugalmasságukat. Sajnos a szőnyegen két nagy területen tintának gyanított foltok nem tűntek el, bár kicsit meghalványodtak, de inkább csak felületükről távozott el a szennyeződés és a színük maradt. A foltok eltávolítására több kísérletet is tettem: 1. A feltehetően tintafoltra 2%-os öxálsavat (C 2 H 2 0 4 2H 2 0) alkalmaztam, helyi csepegtetéssel, a folt eltűnt, de közömbö­sítéskor előjött. Az öxálsavat a tinta vastartalma miatt választottam. 2. EDTE és Selecton B2 szintén eredménytelen volt. 3. A 75%-os alkohol + 25%-os ecetsav sem volt eredményes. A folttalanítási kísérletek következtében a szőnyeg állapota esztétikailag nem volt kielégítő, ezért a harmadik kísérlet után újra mostam az előző mosási eljárás szerint, egy mosással és kétszeri öblítéssel. A szárítást most is az előzőek szerint végeztem. A folttalanítási kísérlet csak részben sikerült. Ammóniumoldat (NH 4 OH) segítségével a foltok kicsit elhalványodtak. Teljes száradás után a szőnyeg felületét mindkét oldalon 2%-os glicerin oldatával permeteztem, ettől még puhább, selymesebb lett. Végül a folttalanítás ugyan nem járt teljes eredménnyel, de a nedves tisztítás eredménye igen jónak mondható, így kezdetét veheti a tényleges restaurátori munka, amely szintén több lépésben valósítható meg. Konzerválás-restaurálás Ahhoz, hogy a restaurálást elkezdhessem, gondoskodnom kell a megfelelő színű és anyagú kiegészítő fonalakról. A színezéshez felhasználtam a következő színezéke­ket: Ostalan Braun, Sandolon Scharlach NGL, Sandolon echt gelb PL, Sandolon echt blau, Sandolon echt orange, Wofalon schwarz. A felhasznált színezékek mindegyikéből törzsoldatot készítettem (1%-os törzsoldatot). A törzsoldat összetétele: 2 g porfestéket föloldottam 1 cm 3 vízben, felfőztem, 2 cm 3-re feltöltöttem. Tároláshoz a penészedés elkerülésére timolos oldatot öntöttem hozzá. A törzsoldat felhasználásával készítettem a színezőoldatot, minden szín eléréséhez megfelelő mennyiségben adagolva a kellő színt a törzsoldatból. Ez igen hosszadalmas, aprólékos munkafolyamat. A színezőoldat elkészítése: 1 liter víz, 2 ml 96%-os ecetsav (C 2 H 4 0 2 ) vagy ecet, késhegynyi nátrium­szulfát (Na 2 S0 4 ) glaubersó. A megfestésre kerülő szálat előre vízbe áztattam, grammra kimérve kis motringokban helyeztem a színezőoldatba, és ebbe tartottam forráspontig, többnyire egy óra hosszán át, folytonos kevergetés közben, de mindig addig, amíg a folyadék víztiszta nem lett. A színezéshez olyan színezéket kell alkalmazni, melynek fény állósága a várható fakulás szempontjából a kívánt értékeknek megfelel. 14 Ezért minimum 5 vagy annál 14. Hofenk de Graaff, /.: A természetes színezékek fakulása fény hatására. Múzeumi Műtárgyvé­delem, 12. Bp. 1983. 221. 610

Next

/
Oldalképek
Tartalom